Téged nem láthat már senki
se igazabban, se szebben.
Ha kellene, rád vallanék,
lobogsz fakó íriszemben.
Átlátok mindenen – rajtad,
ha szabad vagyok, ha részeg.
Éjszakák: kamra-sötétek,
és töröttek az egészek.
Amikor egyformák voltunk,
minket összezárt ez a nyár.
Elváló levélen lépve
az ?sz külön-külön talál.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:19 :: Csillag Tamás
NyomtatásÉdesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem értette [… Tovább]
NyomtatásElőzmények. Miközben öt fiatalt (kettejük rendőrcsemete) a véletlen s a kamaszkori lázadás hoz össze, Udvarhely drámai események színhelyévé válik. Kovács András nyugalmazott erdész kutyasétáltatás közben egy kamaszlány hullájára bukkan. Sajnos a zápor minden nyomot elmosott… 1. Az első nyomok Amikor [… Tovább]
NyomtatásElőzmények: Udvarhely csendes kisváros. Nyugodtan éli mindenki az életét, felnőtt és fiatal egyaránt. Az utóbbiak ott sem épp a szülői előírások szerint. Egyik nap öt fiatalt pont e szabályok közös megszegése hoz össze, és a kellemesen eltöltött délután barátságot kovácsol [… Tovább]
NyomtatásSzőcs Ádám egy mappával a hóna alatt lépett ki tanára kapuján. Nem volt soha kedvence a matek. Bár Jakab Emese tanárnő erőfeszítései nyomán ragadt rá egy és más, látványos áttörést nem tudott vele elérni a matek-utálat mocsarából való kitörés göröngyös [… Tovább]
NyomtatásA levélváltáson kívül más kapcsolata nem volt Gyárfásnak a civil világgal, hiszen az eltávozások alkalmával csak a városba mehettek ki egy-egy fél napra. Sokáig Sanyi barátjával sem találkozott, csak tova a tízéves érettségi találkozón. Emlékezetes találkozó volt az a tízéves… [… Tovább]
NyomtatásA vonat száguldott kijelölt útján, közben itt-ott megállt a nagyobb városok állomásain. Néhányan leszálltak, helyükbe mások jöttek. Az újonnan érkezettek újabb híreket hoztak. Hírmorzsákat. Ahogy újabb és újabb felszállók csatlakoztak az többi utashoz, úgy sokasodtak a hírmorzsák. Sokasodtak, növekedtek, cipónyira [… Tovább]
Nyomtatás Gréti, az otthon hagyott kedves az a piros hajszalagos kislány volt, akit még az elemi iskolában ismert meg. A középiskolai évek alatt sokszor összefutottak egymással az udvaron, a folyosón vagy az önképzőkörön. A szüleit is ismerte. Tudta, hogy mindketten [… Tovább]
Nyomtatás Szép gimnáziumi éveik véget értek, Gyárfás nem követte barátját a továbbtanulásban, inkább beállt akrobatának az éppen náluk időző cirkuszhoz. Mire azonban belelendült volna a cirkuszi életbe, megkapta a katonai behívóját. Egykedvűen fogatta, később pedig magát a bakaéletet vidám [… Tovább]
Nyomtatás(a „mi mennyi” folytatása) Gyárfás más pályán mozgott. Nem volt sem matek zseni, sem semmilyen zseni, csak egy élénk eszű, vidám fickó, akinek nagy szíve van és minden igazságtalanságra érzékeny, aki segítőkész és módfelett ragaszkodik csodabogár barátjához, Szekeres Sanyihoz. Az [… Tovább]
NyomtatásPetert a konyhai óra ciripelése zökkentette ki a merengésből, de továbbra is mozdulatlanul ült az asztalnál, és közönyösön bámulta az egymás után bekapcsoló gépeket. A helyiséget tompa zümmögés töltötte meg, ami úgy hatott, mintha a szomszéd szobában egy egész méhkas [… Tovább]
