Téged nem láthat már senki
se igazabban, se szebben.
Ha kellene, rád vallanék,
lobogsz fakó íriszemben.
Átlátok mindenen – rajtad,
ha szabad vagyok, ha részeg.
Éjszakák: kamra-sötétek,
és töröttek az egészek.
Amikor egyformák voltunk,
minket összezárt ez a nyár.
Elváló levélen lépve
az ?sz külön-külön talál.
Legutóbb szerkesztette -
