Rossner Roberto : Walesi költ?k walesi kocsmában

Nyomtatás

                                                         Dylan Thomas: S nem lesz rajtuk úrrá a halál

                            (And Death Shall Have No Dominion)

 S nem lesz rajtuk úrrá a halál,

Eggyé válik csak, mind ki meghal,

A nyugvó Hold, s a szél lakóival,

Egy-fény? lesz a csillagokkal.

Porladhat letisztult csontja bár;

Ha ?rült volt, esze újra fitt,

Ha tengerbe fúlt, felbukkan megint.

S szeret?ket ugyan magába zár,

De nem lesz rajtuk úrrá a halál.

S nem lesz rajtuk úrrá a halál

Ha kell tenger-áramok alatt,

Hosszan, zokszó nélkül nyugszanak;

Kínpadon, hol engednek inak

Nem törnek meg, s kerékbe törve sem;

Hitük imádkozó kezükkel kitéphetik,

Testük egyszarvú b?nök böködhetik,

Szakadhat minden, de ?k sosem

S nem lesz rajtuk úrrá a halál.

S nem lesz rajtuk úrrá a halál

Bár nem hallják, ha sirály rikolt,

Se hullámot, partot csapkodót,

S virágot, mely felvetné fejét

Ha bimbót verdes? es? rátalál;

Döglöttek bár; düh-dermedt szegek,

De hírnevük, átfúrva százszorszépeket

Napra tör, míg lesz Nap egyáltalán

S nem lesz rajtuk úrrá a halál.

 Albert Edward Trick: A Halál még nem a vég

 (For Death Is Not The End)

 A halál még nem a vég!

A lélek megsavanyodhat

S aszalódhat a hit

Etethet férgeket a hús

Mely rózsaszín virult egykoron

S emlékünket is

Eltemetheti hulló évek pora

Mégsem a vég a halál

A halál még nem a vég!

A halál még nem a vég!

Mérges gáz rágta tüd?k

Tán még dalba fognak

S n?, ha együtt nyugszik is fiával

Éltethet mosolygó virágot

S ha véghezvitt jótetteink

Eleve holt gyümölcsöt hoznak is

Te csak ?rizd a reményt

A halál még nem a vég!

A halál még nem a vég!

Lelkünk egy sötét zugba száll

Melyet mint madár, szárnyverdesve

Végigsöpör amint felemelkedik

Valamely magasztos magasba

Ahol az Isten élve él.

Így hát a halál nem a vég!

A halál még nem a vég!

And death shall have no dominion.
Dead men naked they shall be one
With the man in the wind and the west moon;
When their bones are picked clean and the clean bones gone,
They shall have stars at elbow and foot;
Though they go mad they shall be sane,
Though they sink through the sea they shall rise again;
Though lovers be lost love shall not;
And death shall have no dominion.

And death shall have no dominion.
Under the windings of the sea
They lying long shall not die windily;
Twisting on racks when sinews give way,
Strapped to a wheel, yet they shall not break;
Faith in their hands shall snap in two,
And the unicorn evils run them through;
Split all ends up they shan’t crack;
And death shall have no dominion.

And death shall have no dominion.
No more may gulls cry at their ears
Or waves break loud on the seashores;
Where blew a flower may a flower no more
Lift its head to the blows of the rain;
Through they be mad and dead as nails,
Heads of the characters hammer through daisies;
Break in the sun till the sun breaks down,
And death shall have no dominion.

A . E. Trick

For death is not the end!

For death is not the end!

Though soul turns sour

And faith dry-rots.

Let maggots feed on flesh

That once was blossom pink

And memory sink

Beneath the dust of falling years,

Yet death is not the end!

For death is not the end!

For death is not the end!

Lungs chewed by poison gas

Attemp to sing.

Or woman ript with child

Comfort the smiling flower,

And good deeds done

Bring forth dead fruit,

Hold fast to hope

For death is not the end!

For death is not the end!

Moves a soul in some dark cranny

Like a fluttering bird

In upward sweep ascends

To some high altitude,

Where breathes a living God,

Then death is not the end!

For death is not the end!