Vers

hét

    az éjszaka lengőajtói megnyílnak lobog a vadfény a fák tetején földig hajol a kócos csend rései közt hangod tapintható könnyű lüktetés bőrömön számon édes ízű simogatás ahogy vagy ahogy közeledsz mezítelen izzás a világ egymáshoz szédülnek a nappalok [… Tovább]

Vers

Lemészárolt álmok

      Fűtetlen és rideg szoba, szokatlanul tágas. Volt helyem emlékezni. Behunytam a szemem, szinte érezni véltem azt a bizonyos nyarat, 8 éve Elzászban.   Zavaromban kiöntöttem a poharad tartalmát. Gyermeki kíváncsisággal figyeltem a kiszáradt padló mohóságát, amint veled [… Tovább]

Vers

Csend-élet

  Üres fejembenhelyben jár a képzelet.Égető légszomjtép feszülő idegetszét, mégsem múlik a csend. Gondolatvadászlettem. Tehetetlen, kifegyvere nélkül,csak bolyongó csavargómár s mindenhol idegen. Kiszáradt medermélyén fürdőzik porban,csendes esőt vár,ezerszer megfogadotts megtagadott becsület. Leheletfinompor fedi be a múltat.Megfoghatatlanjövőt tagad meg a sorskoszos jelen küszöbén. Mohol, [… Tovább]

Novella

Verseny

   A nagyváros ritka, nyugalmas, csöndes kertvárosi részének egyikében szívesen és hosszú ideje békességben éltek az emberek. Örültek, ha a közelben kaptak munkahelyet, mert nem szerettek bemenni a zajos, koszos, zsúfolt kőrengetegbe. Ha mégis felkerekedtek, ahogy tehették, siettek haza az [… Tovább]

Vers

Fölfénylesz arcomon

(Salvador Dali / Gala aktja aki egy láthatatlan tükörbe néz) Sötét a tavasz,akár a hínáros, szótalan tavak.Ha nem térsz vissza,majd mulandóságom rongyai megtartanak.Amikor utoljára fordítottad eltőlem a fejed,megtanultam szeretni a magamban szitkozódó őrültet.Csak várlak, mint szorongó, szelíd alázatosság,kitől az élet [… Tovább]

Vers

Neked

A Költészet Világnapja alkalmából Foto: London, Westminster, Poets’ Corner, azaz a Költők Sarka.       Jártunk Párizsban, Londonban, őszben.Dobókockák repültek, sorskockák, végtelennek tűnő emlékek.Ott toporogtál kihűlt kabátbana vonatablaknál, fázósan,csepp félelemben. Kitaszítottak nincsenek!   Zsebünkben pár centime lapult, kiflire elég.Mire lehet [… Tovább]

Elbeszélés

Vass Éva

Szemelvény az Összefércelt sorsok c. memoáromból Vass Éva gyámoltalan volt, de konok is és róla köztudottan terjedt el a határtalan prűdsége. A kollégiumban egy szobában laktam vele. Ha moziba hívták, megkérdezte: — Nem erotikus? Mert akkor nem megyek! Először nevettünk, [… Tovább]

Vers

Valahogy

…       Mielőtt virágba borul a lilaorgonavéglegesen ereimbe szivárog a tavasz,s míg ösztönösen tenyeredre képzelemvilágom, kertünkben nyújtózkodik a nap.Sárga nárciszokon észrevétlen fények,megcsillan a szemed csupasz venyigéken.Amikor elfogynak a színek,kékségbe bújnak a nefelejcsek.Lüktető zöldben megkapaszkodom,hajamba hulló vadvirágszirom,aztán véget ér [… Tovább]