M. Laurens : OLY KORBAN ÉLEK…

M. Laurens

    OLY KORBAN ÉLEK… 

 

Oly korban élek, hol már szégyen a tisztesség,

hogy a kétkezi munkáról már szó se essék.

Oly korban élek, hol azt tanítják oly sokan:

miként kell hazugságban élni, otthonosan.


Hazudd bátran, hogy  mindahhoz értesz mit kérnek,

nyugodtan teheted, hisz Ők is ebből élnek.

Ha légtornász kell, hát hazudd azt, hogy te szárnyalsz,

s díjazni fognak meglásd; ha mindent bevállalsz.

 

Oly korban élek, hol hazug mosoly lett a sikk,

értékét veszti becsület, szeretet és hit.

Mit sem ér mára, a sokévnyi tapasztalat,

a rég megbecsült könyv, csak értéktelen kacat.


Oly korban élek, hol szitokszóvá lett Anyám,

és félrelökött szülők sorsává, a magány.

Apátlan Anyátlan e modernnek hitt világ:

már szüleink vázájába sem kerül virág.

 

Oly korban élek most, mit leginkább felednék,

legalábbis,  a vigyorgókkal szembemennék,

és lehervasztanám arcuk bárgyú mosolyát,

felkavarnám e langyos, rózsaszín pocsolyát.

 

Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,

hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.

Oly kort szeretnék, hol még élő a tisztesség,

s erősen védik, hogy rajta csorba ne essék.

 

Ily korról álmodozom ostobán néhanap.

Álmodozom, miközben az idő csak halad.

De egyszer, valamikor, nagy-sokára talán,

e kort, veletek is örömmel megosztanám.

 

( újraköltve: Pest-Buda  2014. január 26.)

Legutóbb szerkesztette - M. Laurens
Szerző M. Laurens 208 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )