Kerti Károly György : Röpke vers az elmúlásról

 

 

 

 

Nyáron hétféle zölddel pompázik szemben a liget.

Most egyetlen rozsdafolt enyészik a fák alatt. 

Sorsom is ez.

Amikor majd kinéz magának a sok mohó

talajlakó,

s rám zúdul a baktérium bandérium 

leszek:

homoból hontalan humusz,

muszáj-alkotóból alkotóelem,

elemzőből élelmező,

zöngésből zöngétlen

tétlen szemlélő.

Vagy hamu leszek és por,

amit egy szellő kisöpör.

 

Isa por

 

Legutóbb szerkesztette - Kerti Károly György
Szerző Kerti Károly György 159 Írás
Kerti Károly György vagyok.Múzeumi és privát restaurátor. Emellett rendszeresen festek, rajzolok.Időnként szükségét érzem, hogy versben, prózában is megmutassam magam