Horváth Nóra : Töretlen

(Saját kép; a Mintha c. vers folytatása)

 

 Sétálsz a kavicsos úton,

süt a nap, a tegnapi eső

nyoma besároz.

Belenézel a pocsolyába,

megtorpan lábad,

látod, ilyen ártatlan

a küllem, belül

örvénylő a rend;

te örök elégedetlen.

 

Neved harsogja a világ,

mintha lényem meghajolna előtted,

töretlen képedet mások elől

az erőbe rejtem, a fák

meztelenül meredeznek rám,

dolgom bevégeztem-e.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Horváth Nóra
Szerző Horváth Nóra 86 Írás
"Egyedül birkóztam meg a megfelelés legádázabb ellenségével, már mondhatom, hogy veled, győzött az öntörvényű jelen, a múlt diktatúrája felett." (Mint... c. versből részlet, 2013).