Csillag Tamás : Csak ennyi

Nyomtatás

Micsoda korlát, micsoda barikád

az üres lakás, a bevetetlen ágy,

nincsenek rácsok, sz?k állandóság van,

micsoda csend ül az el?szobában!

Hasonló hétköznapok és a hetek

szimmetrikusak és mer?legesek,

állandó, mint a lét és a gond azon,

ugyanott van a kapcsoló a falon,

ugyanolyan a mozdulatok íve,

így gyökereznek a fogak az ínybe,

ugyanaz a móka, másnapos játék:

világtalan kézzel mérni a kávét,

két kézre fogva, lassan inni onnan,

nincs megváltás a sörösdobozokban.

Ablakot nyitni, a világra – kertre,

beleszagolni a bölcs októberbe,

lehet, csak ennyi, ha nevetsz a viccen,

nevetésedben megszületik Isten,

szemeidben miattam gyúlnak fények:

ha tudnálak, talán szerethetnélek.