Tisztán, ártatlanul születsz.
Nem igaz, hogy cipeled Ádám és Éva vétkét.
Nem igaz, hogy az egy tál lencsédért*
már az anyaméhben
Káinként ontod Ábel
testvéred vérét.
Egyformán hozod magaddal
a Jót, a Rosszat, amelyek közül
egyik sem eredendően vétek,
amiket Mózes kőtáblája óta olyan sokan
viasztáblába véstek.
Itt, a mocskos külvilágban
tanulsz meg lopni, ölni, csalni,
mert ösztöneid, miket őseidtől
hoztál örökül mind, mind
nagyon is emberiek,
akárcsak alkotó elméd, lelkiismereted.
A kérdés csupán csak az,
milyen irányba sodorja
sorsod komisz, vagy szerencsés szele
a társadalmi létnek nevezett,
kiismerhetetlenül hullámzó pocsolyán
életed törékeny dióhéját.
Egyedként bármilyen is légy,
belesimulsz a nagy Általánosba.
Csupán az által leszel különös,
milyen saját Via Dolorosán
visz kereszttel terhelt utad
saját Jászolodtól,
a saját Golgotádig.
Megjegyzés: Nem Ézsau lencséjéről van szó!
Legutóbbi módosítás: 2011.10.26. @ 20:14 :: Csillag Endre