Böröczki Mihály - Mityka : Marmaládé

A nyeldekléstől még most sincs szavam,

a teste dús volt, mint a rúdarany,

vagy vegyes lekvár, vagy birs-csitkenye,

vagy ládalekvár volt tanult neve,

végül is mindegy, miféle öröm

szeletelt múltja fölött őrködöm,

csak azt eszmélte lóbáló karom,

hogy megtapad a kenyérkarajon,

jó parasztos volt – nem előkelő,

mert kőtt buktából se csurgott elő,

a köves utcán árulta a bolt,

de az a marmaládé csuda volt,

a színe, íze, böjtölt illata

után loholt a vásottak hada,

pár vénebb morrant múltjáról csupán,

hogy itt maradt a háború után,

ma mégis falnék néhány szeletet,

úgy kenyér nélkül, szalonna helyett.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.