Vers

Szeretem az Anyósomat

Szeretem az Anyósomat, rám bízta a lányát, mikor lehet útba ejtem csendes, kicsi házát. Egyedül él, nem fiatal, a magány lett társa, nem vágyik csak kedves szóra, beszél pillantása… Fejb?l tudja minden versem, skandálja a rímet, mikor néha belekezdek, mindig [… Tovább]

Vers

MÉZES CSK

    Szél csókolta napsugárSzemben pillák közt ha járReppen-röppen pille szárnyKaptatója szivárvány Égkékre t?rt lejt?kreHegyesre gy?rt tet?kreFidre-fodra zöld fakóBort?kében száz akó K?húrok p?re kardjaGyöngyszemében altatgatjaMit szivárvány égre tárK?rózsával táncot jár…

Egyéb

Erre járt az Isten…

Előzménye: Pongrácz Ágnes : Rejtve c . verse     Kint, hintázó gyerekek kacaja száll… szomjasak. Kezemben vizespohár. Lábam lépni tud, szemem ismeri a kéket… tegnap sírtam – megbántott egy lélek.   Egy kis baglyot mentettem meg pár hete, szárnya [… Tovább]

Vers

Gyárban jártam

Gyárban jártam.Kétségbeesés termeltfegyvereken tapostam,gránát-almákkal megrakottasztalhoz ültem.S vártam.Rejtekéb?l nem mozdult a kíváncsiság,nem hallgatta senki ujjam dobolását,koccintó poharak baráti üdvét.Ülj még, mondta a magánnyalsóhajtó, s nyikorgó asztal,ám engem a dohos csendnem marasztal. Gyárban jártam.Forró önkívületben tornyokat emelnek,bábeli z?rzavarban egymást taposvatapasztanak össze illatos [… Tovább]

Vers

Kulissza

  A földig érő rettegés, mint Lepkék portengeres szárnya szitál rám.  Ablak üvege között áporodó levegő  pang terhelt koponyám mögött, ábrándozó kutak poroszkálnak az egyke,  bizser lelkek méhében.   Ring a vézna való, nyiszog a csönd…  

Humoreszk

Pista gróf csókja

“Bácsi, messze van Kovácsi?” “Ha lépeget szaporán, eléri még ma vacsorán!” *      A Nagysötétág poros, kátyús útján lassan poroszkált a szürke. Enyhe volt az emelkedő a cserjésig, nem kellett nagy erőt kifejtenie. A könnyű homokfutó a gazdasszonyával együtt [… Tovább]

Egyéb

Mit jelent nekem Wekerle

Wekerle nekem egyet jelentett a Petőfi térrel (most Koós Károly tér) és a nagymamámmal. Kisgyermekként jártam szüleimmel Wekerlére, a Baross utcába a nagyihoz, és néhányszor elengedtek a Petőfi térre is, a parkba játszani.*     Rövid képfoszlányok röppennek most elém, [… Tovább]

Novella

Ballada

Aznap egész délel?tt hajtották a vadat, de mind eredmény nélkül. – Hogy azt a hétszázát! – mordult fel Mihók ?rmester, mikor már a negyedik vadkacsát hibázta el az utóbbi félórában. Nagy, kövér ember volt, zsíros bajusszal, és hatalmas lapátkezekkel. Szeretett [… Tovább]

Elbeszélés

Ötven év föld alatt

(igaz történet – a nevek megváltoztatásával) -képes volt olyat is állítani, hogy “pár év múlva még az időjárást is mi fogjuk befolyásolni” *       Ki gondolta volna, hogy ötven év telik el és a föld alatt ott lapul [… Tovább]

Esszé

Égi kolduslét

*       „Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még föl lehet kötni.”   (Pilinszky János: Infinitivusz – részlet)      Az ember egyénisége minden pillanatban változik, s akár a vázában megcsodált virág, ő is ragaszkodik a [… Tovább]

Novella

Harangszó

*     Az öreg felnézett az égre. Épp csak egy pillanatra állt meg kapálás közben, míg inge ujjával letörölte a homlokát, és ezzel a mozdulattal kiegyenesítette sajgó derekát is. A nap még magasan járt, de már alábbhagyott az ereje, [… Tovább]

Mese

Kvakvarty a béka

“Id?vel lassan elcsendesedett a nádas, s komótosan leszállt az este, s Kvakvarty szemével, a sötét éjszakában a csillagokat kereste. Az égen fényesen világító pontok, melyek egyformák, és mindegyiknek van párja, bárcsak ? is ilyen lehetne, ez volt legbelül Kvakvarty egyetlen [… Tovább]