Lepergő évtizedek Mariska soha nem beszélt Gyuriról. Hűséges felesége volt Zsótérnak, az meg szorgalmasan társául szegődött annak a hatalmas bizonyítási kényszernek, amivel ez a család kiverekedte magát a nagy-nagy szegénységből. A fáradhatatlan asszony mellett apjaként nevelte Magduskát, ha [… Tovább]
Önmagad csapdájába zár a pánik. Úgy szereted magad, hogy szinte éget a gy?lölet. Nem érti más, ha vágyak sorfala közé kúszott rémületed szembenéz veled. Naponta kapaszkodsz saját gyengeséged fonalán mások erejébe. Bizonytalanság árnyéka vagy a valóság negatívján.
De röptödben már hideg idegen vagy, Mint csontboltozat alól kiröppenő, Tétova, merengő gondolat, Perdülsz ellankadva, szétterülve némán, Magadba ölelve a térnek egy darabját. Születsz, benned tágul a tér, Tüdőmnek mélye lehelte életed, De röptödben már hideg [… Tovább]
mégis ez az én gyönge pontom ismert e nélkül úgy sincs szerelemnem adjuk magunkat olcsónmit számít ez imádom a bundabugyidat is felsülnék t?led bármikor boldogan n?b?l vagy bennem rég oppozícióm általad értelmezhet? s amíg szemed és a között vacilálok hülyeségeket [… Tovább]
* Zeneajánló: Gabriel Yared – Betty Blue http://www.youtube.com/watch?v=_YSeyQcV2Cw&feature=related Furcsák ezek az árnyékok. Már nem jönnek olyan szorosan a hátam mögött, mint régen. Olykor lemaradoznak, én meg csak vissza-visszanézek rájuk szigorúan, mire ők megszeppenve utánam sietnek. [… Tovább]
Már ezer éve nem járok utánad, de kezem kezed és lábam a lábad, nem érdekes, hogy hátra mennyi óra, míg közös szusszal hajlunk nyugovóra, ha nem vagy itthon, híja van a napnak, de lehet, hogy csak hiányzom magamnak, úgy [… Tovább]
