Markovics Radmila : Szívem ajtaja

2010.08.16. Markovics Radmila Vers 16
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
*

Csak egy pillanatra

felejtettem nyitva

szívem ajtaját,

mint a macska,

besurrant rajta

a boldogság.

Ez volt:

a lila kezdet,

a szürke vég,

a hajnalpír tánca,

éneklés,

a sötétség

merev szobra,

a futóbajnok,

ki még most is fut.

Mire becsuktam szívem

ajtaját

dobszó pergett veszettül.

Perpetuum mobile,

valahol

a világűrben.

Legutóbbi módosítás: 2010.08.16. @ 22:15 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.