Markovics Radmila : Ha rám nézel szépen

Nyomtatás

Ha rám nézel szépen,

gondoktól barázdált lelkemből

gyermeki mosoly tör fel.

Ne higgy a szemednek!

Táncba viszlek,

veszettül pörgetlek,

kegyetlenül követellek,

elcsábítalak,

vágyakat keltek testedben,

utána elhagylak,

rádripakodok,

ha kell, ha nem,

mert ilyenkor,

a gyehenna tüze vezérel.

Érzem:

a másik énem is

bennem van

az istenségből fakad,

erőt belőle merítek:

rendületlenül keresem

a szendergő tökéletest,

ezért vagyok olykor

a kelleténél többször

kegyetlenebb.

Ereimben még forró a vér,

lüktetve agyamig ér.

Ha szólsz hozzám szépen,

gondoktól felszántott arcomról

leolvashatsz mindent.

Egyedül Te tudod Istenem:

üresjáratú vonatra

sosem szálltam fel.