Hírek

Elhunyt Kállai Ferenc

Életének 85. évében, több éve tartó betegeskedés után június 11-én vasárnap elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas, Érdemes M?vész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze.   „Süt a nap az a baj, ha komor, es?s id? van, akkor az a [… Tovább]

Vers

Mókuskerék

      füstködöt böföga pállottszájú reggel,mikor ny?gösen, nyögvetápászkodik az ember – de hát indulni kell – kés?bb napfény szökikarcodra – zsugorin –csak épphogy megsimítva,hogy nehogy visszafordulja kapuból talán,mert ott a felirat ny?tt házak t?zfalán:“menni, menni, mennidolgozni, nem pihenni”,majd hét [… Tovább]

Vers

Tévhitemben

csavargók könyve… még mindig jó*       kócos romantika ima bár vár még a nyár titka   napfénnyel mosollyal széllel halandó örömökkel kibélel   előttem kaput nyissatok dallamok záróakkordok fel ne fogjatok   nyirkosan lobog az éjjel kéjjel föllázadva [… Tovább]

Vers

Felsajdult fájdalom

        Anyám már nem is veszekedett vele, csak aggódva szólt, itt vagyok, ne félj. Szeliden kérte, angyali haraggal, mikor elengedte álmát az éj.   Pedig a szíve majdnem belehasadt. Harcolt érte egy egész életen. Rég volt ostromok [… Tovább]

Vers

Zagyvaság

      elgyötört napoktól megfáradó elme piszkos gondolatok fehérre meszelve meredek érzések holdkóros lelkemben zavaros kérdések válaszát kerestem találtam szavakat szavakban magamat elfojtott hangokkal f?ztem mondatokat képtelen képekkel új gondolatokat elcsépelt rímekkel zavaros sorokat zagyva lett az egész olyan [… Tovább]

Vers

Mindenféle emberek

    Díszes szavak rímei mögött, ki lehet dics??Hisz büszke lehet e az,ki ismertet ismétl??Magot vetett már annyi nagy-úr és költ?,de ki ma veti el talaján,annak földje medd? –Az én soraim hibásak,nincs helyén se rím, se vessz?… Én magamat,csak így [… Tovább]

Vers

KOR KÉRDÉS ?

  már rég magja veszett magára maradt korhad a kérge levélnyi zöldje is alig hát ez lenne az a híres örökkévalóság s a földben maradt maradéka tuskó-közönnyel nézi az élet zöldellni vágyó ág-bogát

Vers

dead

    olthatatlan szerelem voltál mi lett belőlünk ki tudja merre él merre gyom merre dudva pokol mágneskövéhez nőttem szerelem híján nem tehetem barát az időkön át nem égetem fel magam mögött a múltat de semmi rím erre a frigyre [… Tovább]

Vers

Ágak nélkül

  Ágak nélkül   Immár gyökér lettem, vézna karjaimmal ások egyre mélyebbre  –  a lélek is ott érzi jól magát – s míg te papírkérgeiddel állod a sarat, addig szív hasad fent és lent egyaránt.   Ágaink nincsenek… valaha én [… Tovább]

Kisregény

A festő és lánya – 7.

*     Az esküvő után összeült a családi kupaktanács. Vilmost meg kellett győzni, hogy mondjon le arról, hogy üzletet nyisson Jankával. – Fiam, csak nem képzeled, hogy megengedem azt neked, hogy a legfőbb konkurensem légy? – kezdte az apja, [… Tovább]

Hírek

Amin Maalouf: Eredet

Amin Maalouf regénye terjedelmes családtörténet és múltbúvárkodás. A szerz? figyelme a XX. század els? felére, a nagyapák korára összpontosul, melyet a legszorosabb értelemben vett jelenb?l faggat.   A libanoni származású Amin Maaloufnak (Bejrút, 1949. február 25. francia nyelven alkotó író. [… Tovább]

Egyéb

levél Tatjananak

Fáradt vagyok, nemrég értem haza és olyan képek derengtek hazafelé az autóban, hogy a mezsgyén felszálló ködben fehér lovon vágtatok. Szélfútta köpönyegembe bíborló körmeivel kapaszkodik a hajnal. Nem mentem sehova abban az elképzelt képben, senkihez nem siettem, de jó volt [… Tovább]

Vers

Rózsáiddal érezve

Ma tudtam meg, hogy szombaton egy 64 éves kollégám meghalt. Felesége is az iskolánkban dolgozik. A verset Sándor emlékére írtam, Rózsának kondoleálva.   Szellemed szivárvány szín? aura, körülöttünk lebeg. És virágba borul az emléked rokonok, diákok, kollégák kezében. Rózsa, a [… Tovább]

Egyéb

Segítség

  – Hahó! Megjöttünk! Innen hívtak mentőt? Hahó! Merre lehet a beteg? Józsi, nézz már körül a lakásban, még jó, hogy nyitva hagyták az ajtót. – Doki gyere már, itt fekszik egy krapek a földön és össze-vissza hápog. Lehet, hogy [… Tovább]

Vers

Ha lenne egy dal

  ha szirmairól hűvös harmatkönnyet is áldozna lágyan ám a fűre simulva hervadna el a virág   és fészke után ha fecske sírna árván lennék fa lombja várnám és befogadnám fodrozó levél alá   s reszkető fényben a felhőkhöz bújó [… Tovább]