Seres László : Csavargó szerelem

pendül a dob és penderül a tánc

körbering a szél lót fut dalolász

 

gyűrött az út visz repít csuda hogy

foszló felhőpaplanunk csupa rongy

 

tépett árny lesz a kökénybokor

mosott farmering lóg a lombokon

 

csavargó szerelem, az éj vacog

félre vert sátrak hangyakupacok

 

zsömle-barna combok közt hűs tenyér

szoknyát old a nyár ahogy neked én

 

kivillanó testünk ágas-bogán

holdig mászik a szent jános bogár

 

csillagtenger a vágy az ékszerünk

leheletnyi tűz hol eléghetünk

 

 

Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.