55.
A közelmúltban itt a Héttoronyban egyik tagunk a nevéről írt eszmefuttatást.
Mivel tetszett az írása, priviben elküldtem neki a magam szösszenetét. És most egy kicsit pofozva a stíluson, közrebocsátom.
Nem tudom, máshol van-e ilyen szokás?
Amikor ide kerültem ebbe a faluba, azt tapasztaltam, hogy jóformán senkit nem neveznek saját tisztességes nevén!
Akartam egyszer jó házi pálinkát kóstolni, kérdeztem: hol kaphatnék ilyet? Javasolták, menjek el Ződöcsihez, annak van, ezt Tetű meg Fasírt is állítják…
– És hol lakik ez a Ződöcsi?
– Hát elmész az utca végére, ott befordulsz Mocskosmariéknál, és ott mindjárt az utca elején, az a nagy sárga ház, Brekiék mellett, no, az az Ződöcsié!
Pörgött az agyam, mint a motolla, de rászántam magam, észben tartva a helyet, elmentem.
Mit mondjak? Nem volt rossz a kóstoló…
Miután visszajöttem, jól kinevették magukat tanácsadóim, s elmagyarázták: Ződöcsit azért hívják Ződöcsinek, mert egyszer festette a kerítését, és több festéket kent a ruhájára, mint a kerítésre… Rajta maradt! Fasírt pedig nagyon rossz, verekedős gyerek volt, megállapították róla: nem jó semmire, csak fasírtnak… És így tovább…
Aztán, jókedvű mosolygások között a többi gúnynév magyarázataira is sor került…
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:13 :: Adminguru
