Havas Éva : Ezer lépés

bamba, botor órák
a tegnapot vonszolják,
magukra lassan felöltve
a jöv? nev? gúnyát

érezd a pillanat súlyát,
az álom-ing oly illanó,
az ébredés durva daróc
– hát csendesen lépj, bohóc! –

az alkalom kevés,
hogy bizonyítsd, mit érsz,
sarkadban sündörög
száz emeletnyi félsz

ezer lépés az ég felé,
el?tted fényl? utcak?,
a menny kapuja zárva,
– hát maradj csak a mocsárba’! –

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))