Vers

ciás

      Reggel sajtóhibára ébredek a kávém kb. hideg a dér döngeti szét riadt házam cserepét ma én vagyok az úr holnap talán te légy de ha így alakult akkor szolgálj h? cseléd!     Vályúhoz! Az emberhúst a [… Tovább]

Egyéb

Tanmese

Menni kell. Levegőt venni, látni, lépni kell.   Néha köpni, aztán mosolyogni kell.   Sírni kell, magam mögött hagyni, megbocsátani, elengedni kell.   Nincs mese, élni kell.   Miért is?

Sci-fi

Csak az enyém

* Csak az enyém   Mint hisztis kisgyerek nyalóka nélkül legörbülő szájjal, mely hidegtől kékül kócos hajammal, mosdatlan s bután, dacosan néztelek szombat délután.   Fogtam a baltát a dühöngő csendben kabátom alatt, ügyesen rejtve tán észre sem vettél, de [… Tovább]

Mese

A királyfi hazatér

Nem vitt magával lovat, kocsit, hétmérföldes csizmát, csak egy tarisznyát. Abban sem volt sok minden, még hamuba sült pogácsa sem, csak egy kulacs, tele annak a forrásnak a vízével, amely a kastély alatti völgyben fakadt.   Egyszer volt, hol nem [… Tovább]

Vers

THALASSZA I-IV

    THALASSZA I-IV.   (I. ÁTÚSZÁS) Hangzik a mélység, melledben dobban, gyomrod, lábad alatt h?sen cirógat. Lehet akármi: sziklák közt szakadék, sósvizek hegye és zúgó plazma-lét. Virágzó kertjében virágtalan pásztor, medúzamez?ben megvacogó álom. Kifordult világból, kifordult magából, köztes, feledett [… Tovább]

Elbeszélés

Kincsem

Kincsem   1. Édesapám családi gyökerei messzire nyúlnak. Egy távoli rokonunk, akit édesapám ismert, szintén nagy családfa-kutató volt, mint ?. Gyurka bácsi levéltárakban felfedezte, hogy az Urayak családfája a 12. századig visszamen?leg levezethet?. Különleges ember volt, 80 éves korában ismertem [… Tovább]

Elbeszélés

Anyaság

  Az anyaság a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk Istenünkt?l. Találkoztam – igaz, kicsit kés?n – egy becsületes, igaz, szeretetreméltó férfival, aki újra értelmet adott életemnek. Keresések, botlások, tévedések után végre megtaláltam páromat.          Nem mindig bennem volt a hiba, túlságosan [… Tovább]

Vers

AKVÁRIUM

folyó fel?l a lét is árad, hoz-visz, áll       AKVÁRIUM   Álom szitálja át a testet – gondolatnak mondhatod, vagy hívd halálnak;   elcsorgó könny? kristály olvad, folyó fel?l a lét is árad, hoz-visz, áll;   s te [… Tovább]

Vers

ÁTÃ?Å¡SZÁS

Ã?Å¡sztál már úgy, hogy egyszercsak lepillantottál szemüvegben, és megláttad a sziklák szakadékait alattad?     ÁTÚSZÁS   Hangzik a mélység, melledben dobban, gyomrod, lábad alatt h?sen cirógat. Lehet akármi: sziklák közt szakadék, sósvizek hegye és zúgó plazma-lét. Virágzó kertjében virágtalan [… Tovább]

Vers

Vadászat

Régi legenda mai szemmel *     Hajnal van, alig pirkad, szól a kürt, riad a vad. Ebek csaholnak mögötte. Rőtszín bundában menti az életét. Árokba ugrik, megáll. Most, segíts-róka anyám!   Nyírfa törzsét ölelve vár, vörös haja száll az [… Tovább]

Vers

Hol jársz, Anyám?

    Hol jársz, Anyám?    visszarévedsz a múlt fényébe utad a végtelen visszaút ott élsz a nyüzsgő emlékekben sorsod a múlttal összefut ott ahová senki nem kísérhet magadban bogozod múlt-batyud magányos mosolyú révületben szemeden tört fényű tűnt borúd nyomán [… Tovább]

Vers

Árnyék

      Nyári nap… az utcát járom… Keresem de nem találom legjobb barátomat. Kiérek a főtérre, macskaköves, emelkedős. Furcsa árnyék vetül. Enyém az a földön, érzem… ott legbelül, s miként kiérek egy sima helyre, árnyékom is úgy tisztul ki [… Tovább]

Vers

Nyomok

    Bátran viseld magányodat, ne félj, mert úgysem láthat, kinek szeme két kerek gomb, úgy élj, mint az állat. Egyél, igyál, ha épp találsz magadnak annyi étket, ne keresd soha másokban, csak magadban a vétked. Légy primitív, ösztönös, ha [… Tovább]