Vers

Isten veled!

      Csak a két szem él az arcra kiülve, zsibong a hajdan megfogott angyalok száza.   Döngetik a várat, hogy bel?lem újra szabaddá válva, vissza se nézve repüljön mind tova már.   Csak a hús.   De mégis [… Tovább]

vegyes

Születésnapodra

      Megszülettünk e világra, valamennyien ártatlanul. Néztünk anyánkra, szemében a szeretet fényes lángja égett… Most itt vagyunk felnőve, szalad velünk az élet, nap, nap után, de a ma más. Lelked tizenhét éve él, e Földön még mindig csak [… Tovább]

Egyéb

Természetfeletti

Hinni a természetfelettiben és felfogni nem ugyanaz. Hinni, hiszem, hogy van olyan er?, amely, vagy aki létrehozta mindazt, ami létezik számunkra és mindazt is, amir?l még fogalmunk sincs. Ha megvizsgáljuk a legkisebb törzsekt?l, a legnagyobb közösségekig a hitvilág és vallás [… Tovább]

Vers

Minden ősszel

Elmúlással barátkozom…*     Elmúlással barátkozom minden ősszel. Kopasz ághegyen néz a Hold. Halálos betegségtől menekülten itt vagyok! Veszteségek, szülők, nagyszülők… Pergő könnyekbe burkoltan gondolom, Télen, bánatot takaró hó szitál a sírokon.    

Vers

Lángrózsák

átirat   Álomban simogat ajkad, csókod nyomán lángrózsák nyílnak bőrömön, valahol mélyen feléled a vágy, párnámra hajtja fejét a Szerelem, ujjaid nyomán kibomlik idő és tér, örvénybe taszítva sodródom lüktető vérem viharos tengerén, – állj! – dermedjen mozdulatlanságba a perc, [… Tovább]

Vers

a kavics…

    …messzire gurult csak véletlenül találtam amikor rád vártam ott ahol a vonatok végtelen zakatolásába belealudtam… a pad alatt egy kis pöttyös katica szaladt kergette a sárga falevelet aztán megpihent botorkálva egy apró kavicsra mászva azúrkék szemed színét láttam [… Tovább]

Egyéb

Színjáték

Azok az ötvenes évek (naplórészlet)*     Október 24. szerda, délelőtt 11 óra. Ijedt arcú diákszövetségi aktivista jön be a tanterembe előadás közben. Elnézést se kér. — Elvtársak, Magyarországon győzött az ellenforradalom! — kiáltotta. Döbbent csend lett. A szívekben reménysugarak [… Tovább]

Vers

És mégis…

                                           Oly sok mindent szeretnénk,                                        ha örökké tartana,                                        még több mindent,                                        mi csak a pillanat hatalma:                                        és mégis…                                        E kett? között kell élnünk.

Elbeszélés

Háborgó lélek

Hatalmas kövek indultak el a hegyoldalról. Az es?k, viharok meglazították a talajt, kimosván alóluk a földet. Gurultak lefelé, itt-ott letört bel?lük egy-egy darabka, azok is gurultak, míg a völgyben futó gyorsfolyású patakban végleges helyükre kerültek. Itt találtak nyughelyet maguknak. A [… Tovább]

Vers

Minden f?szálban

“Volt hazámban lettem idegen” Saját fotó     MINDEN FÃ?°SZÁLBAN Ki arra jár, hol gyermek voltam én, vigyázva menjen át a réten, harangvirágok, vadszegf?k tövén szunnyad még mezítlábas léptem. Hegyi patakon csendülve csobban kristályvizek érces harangja, lábujjhegyen lépkedjen majd ottan, [… Tovább]