Vers

Egy lámpa a hangárban

Egységes, monoton, szürke köbméterek töltik be a körbezárt étert. Lehalkított szívzörej maszatol a néma csendbe. Egy mérnök dolgozik, munkája a B-terv. Tudod! Arra az esetre… Elszakította valaki az inged? Ja, hát lámpának lenni nehéz ügylet. Éjt nappallá téve az éjt [… Tovább]

Vers

Téli cs?rben

Vers az id? nemlétér?l Goethének, de akár Plótinosznak, vagy C.G. Jungnak.   Helyhez kell-e kötni és id?höz? Hiszen továbblép és el nem id?z. Személyhez kéne kötni és korához? Hisz újraszövik, s másik nembe tán.   Mi fogja meg, a mélyén [… Tovább]

Vers

Utolsó ima

  Csend van. Szél se fúj. Bokor se zizzen. Jó lenne elmenni innen, Hol a táj él és mozog. Csend van. Valaki zokog.   Ó, hányszor elképzeltelek. Rozsdabarna szemedet… Csend van. Zajra vágyom. Süllyed? avarágyon. Ahol a táj él és [… Tovább]

Gyerekvers

A parókás oroszlán (Gyerekzet)

(meghallgatom) Igort, az oroszlánt csúf baleset érte. Bozótosba akadt  bozontos sörénye. Barlangjába bebújt, roppant szégyenkezik, alattvalóihoz  ki sem merészkedik. Kopasz lett a feje, tyű, micsoda botrány! Sörény nélkül mit ér egy hiú oroszlán? Töri csupasz fejét, ezután mit tegyen,  rácsap [… Tovább]

Esszé

Látók között

        /Hubay Miklós tiszteletére/     Él?kr?l nem szoktak emlékezni, de én most ezt teszem. Néhány éve találkoztam vele el?ször. Írásai legömbölyített, sima kavicsok egy zúgó és búvó patakból. Naplóját már régebben olvastam, de személyes varázsa csak [… Tovább]

Egyéb

Egy bezárt kapu

Mára már csak egy halvány hangulat maradt meg…*     A magas kőfalba vágott kapu hirtelen kinyílott és egy ismerősöm lépet ki rajta a házigazda kíséretében. Ahogy meglátott intett, hogy álljak meg. Megálltam és odamentem hozzá. Valamilyen közös ügyünkkel kapcsolatban [… Tovább]

Hírek

Gratulálunk

Megjelent Orosz T. Csaba szerzőtársunk : Lehettünk volna istenek című kötete.     Megjelent Orosz T. Csaba szerzőtársunk: „Lehettünk volna istenek”  című kötete. A könyv ára. 2490.- megrendelhető a 7toronyban, üzenőben vagy az arpadhaz2@freemail.hu címen utánvétte,l valamint novembertől az Adlibrum [… Tovább]

Vers

Ősz (első felvonás)

Lehetnél, de nem lehetsz, Az ?sz átvált a télbe. Köszönés nélkül elmehetsz, Csak így hagyhatjuk félbe. A n?, akit még nem szeretsz, (Bár bevetted a várat.) Nem ismered, de busásan Megfizetted az árat. Hogy higgyem, hogy egyszerre (Míg más csókolja [… Tovább]

Vers

Vajon lesz e

saját fotó A hangos vers, Kováts Péter előadásában. *   Vajon lesz e…   Vajon mit mond az ég, mikor a sötétség dalol amikor a csillagok összebújva félik a magányt és a hold is szégyenlősen elfordul tőlük magára hagyva sok [… Tovább]

Esszé

Idősíkok

Az 56-os villamos egyik megállója     Egy sz?k kör? társaság gy?lt össze az erd? mélyén, egy vadászházban. Barátainkkal beszélgettünk múltról, jelenr?l, jöv?r?l. Közeledett az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója. Feltolultak bennünk a régmúlt eseményei, emlékeink. Azok a napok [… Tovább]

Vers

Fésületlen sugárhaja…

Fésületlen sugárhaja ásító sötét szádban lebeg sebesen, tüzesen, fényesen, s leheleted meteor-orkánjai, szájüreged foton-viharai tépik, szakítják, nyelik kócos fénysuhanás-haját.   Téged robbant csillagok dühe simogat, szentjánosbogár-galaktikák csoszognak, rombolnak, s szülnek új bolygókat nyelved alatt.   De a napnak fésületlen sugárhaja [… Tovább]

Vers

Sárkányeregetés

  érzed? zsugorodik már az id? ujjaink között kúszik sisteregve iszap-nyelve hordalékán keseregve lefoszlanak rólunk a kukkoló istenek dorbézoló kelyhek eld?ltek mind szivárog nektár csókok párolognak összekarol a tarisznyált lét félt higgy neki szereti hamuba fészkeli pogácsa illatát kászuban érleli [… Tovább]

Vers

Vers a vanról és a nincsr?l

Vers a vanról és a nincsr?l   Érzem rezdülésed, b?rödet és szádat, hordozlak magamban, mint kölykét az állat. Hittem, elmúlsz, elt?nsz, mint árnyék a fényben, hittelek meztelen, álmodtalak ébren. Ahogy az ?sz, észrevételen tolakszik a nyárba, úgy jöttél, ájultam karjaidba [… Tovább]