Vers

Beszennyezve

Megnyúzott lélekkel, orromban égett hús szagával állok, egyedül. Várom az újabb kísérletet, hogyan lehet önkívületbe kergetni, ki még akkor is hisz, ha már végképp nincs miben.   Nagymosásba adnám érzéseimet. Kisúroltatnám a sok rózsaszínt. Szemem jó messzire hajítanám… Vigyétek kutyák! [… Tovább]

Vers

Villanás

Babakocsit láttam rohanni a járdán, ismerős klippeket villantott felém, piros-kockás vászna ártatlanul várt rám, pólyája üres volt, bélése fehér.

Vers

Az vagy

Az ember és a teremtés viszonya bonyolult kapcsolat. Mi magunk is ujjáteremtünk, ujjáteremt?dünk életünk során – gyakran mindenféle tudatosság nélkül.     Az vagy     Az vagy, felh?be burkolt napsugár, áttetsz? fény, kavargó sóhaj, tiszta hang vagy, mely már [… Tovább]

Elbeszélés

Gyilkos vagy hős – 1.

*       Baromi meleg volt, mint itt mindig. A legyeknek sem volt kedvük macerálni az embereket. Néha–néha körbedöngicséltek egy–egy elalélt katonát, jelezve jelenlétüket, de ezenkívül szinte semmi sem mozdult. Világvégének számító déli helyőrség voltunk, így csak akkor volt [… Tovább]

Egyéb

Kontroll, avagy lecsaplak köcsög

Minden hasonlóság a véletlen műve. Amennyiben valamely olvasóm magára ismer, úgy kéretik mindezt szerény képességeim számlájára írni.* – Várjál Bélám, beszólt egy figura! Mit akarsz köcsög? Nem látod, hogy telefonálok? Ne szóljá be, mer aztat nem komálom. Milyen jegyet?! Egyszer [… Tovább]

Kisregény

krimi (munkacím)

Készülő bűnügyi történet. Valódi vidéki, k-európai életérzés, környezet, életek. Valódi és elmében létező helyszínek. A valódiak Debrecenhez köthetők… Olyan krimit akarok írni, amely nem pusztán egy bűntettről szól. hanem sokról. Ha lészen folytatás, küldöm.*   Sok ez a harminc kiló [… Tovább]

Vers

Ezt

1956 – akkor már megint másfél éves voltam     Ezt a verset most írom, és egyáltalán nem biztos, hogy vers lesz. Olyan bizonytalan, mint az Eroica nyitány következ? pillanata, de olyan biztos is: mert Beethoven nagyon tudta a falevél [… Tovább]

Vers

Ősz 56

    Estére, a körtefa levelére ráfagyott a pára. Dermesztő hideg lett, Anyám a gyújtóst sírva vágta. Hát nem volt még elég? Mit akarsz még? – kiabálta. Zuhogott az átok a fáskamra falára, mindhiába. Apámat megint hónapokig várta, s mire [… Tovább]

Vers

Még mindig…

“el?re a Holnapkeres?k csillagtalan útján”       vajon hol a gy?zelmi diadém csak az évgy?r?k szorítanak a rítusok szürkék elny?ttek a modern zokogások durvák belülr?l cirógatnak csak a gyengénlátók képzelt lendületével megyek – még mindig – el?re a Holnapkeres?k [… Tovább]