Vers

Suhognak a levelek…

…   …csendesen, némán susognak szavakat, titkokat takarnak, kereszteket befednek temet?k kopár, reménytelen s néma világában… fájdalomal teli szíveket takarnak bársonyos kisrózsák, mécsesek fényében árva levelek keringenek emlékeink szárnyán…          

Elbeszélés

Loki

* Feri kőműves volt, feleség és két fiú várta otthon mindaddig, amíg az ital ki nem tépte kezéből életének irányítását. Jó néhány éve már annak, hogy magára maradt az üvegekkel és gyerekkora óta tartó szenvedélyével. Feri ugyanis Loki rajongó volt. [… Tovább]

vegyes

ITT SZ NÉLKÜL ÉL*

*(P.S. 1823-1849; J.A. 1905-1937)     ITT SZÓ NÉLKÜL ÉL* Huszonhat múltam, vagyok harminckett? Vasakat túlélek, szúrjon vagy d?ljön reám. Nem furcsa, mily sz?kre kerítik szabadság Bomló emberhúsát – s csillagok illatát érzem, Vizek, földek és csöndek szelét; apadó nyelvbe [… Tovább]

Vers

A MÁSVILÁG

– Ezt miért szedi? (a barna üveges gyógyszert/drogot) – “Azért, mert a földön meghalnak a gyermekek.” (Valami ilyesmi az Esti Kornél végén; de ebben most Babits is ott van a háttérben.)     A MÁSVILÁG A másvilág az más világ,az [… Tovább]

Vers

TEMETŐ

Árnyas fák alatt csendes örök pihen?, gyertyás temet?.           *  Gyertyafény el?tt felidézem Ã??t, elment Édesapámat.            *  Máskor oly sötét, most gyertyafénybenúszó csöndes temet?.            *            Mennyi félelem súlya feszíti lelkem. Mi van odaát?      

Vers

Szabó-hegy

  Itt minden vér,és sistergő árnyak nélkül való, itt a térelér a gondolaton túlra. Itt nincs határ,habár határt szaba gyalogtúra ritmusánaka fizikum. A fák annyira őszinténfák, hogy megilletődikaz arra járó városi lélek,és tényleg:ahogyan a hegy,úgy a túrázó emberterpeszének egyik ágaitthoni, [… Tovább]

Vers

Halottak napja elé

  Hogy szerettük őket…  Csókot osztogató ajkuk helyén,  most a végtelen szunnyad, álmokat kergető  tekintetükre, csillagpor ül, sóhajuk elhalt, fájó emlékükre, bús csokrunk kerül.        

Egyéb

kisvárosi attit?d

~ talán unalom ~   ma sem lett több, csupán egy átlagos délután, és mint egy y szakadás, kettéválik az a furcsa távolság. vakablakok. bezárt szobák. kint nap süt, azt hiszem. bent meg zuhog és egyre csak árad, hát meghagyom [… Tovább]

Vers

Idézet

  Idézet   Megint rád gondolok, szép arcod idézem – átfestem az eltűnt, megkopott éveket, füstködként kavarog sok év, mit megéltem – örökrészem csupán a híg emlékezet.   Halk hangok követnek, jajgatásuk tompa – elvesztett hagyaték, bútorok, kárpitok, árnyékodra lelek, [… Tovább]

Vers

Kihunyó csillag

    Hagyjuk ezt, Angyal. Fáradt a szárnyalásod, határozatlanul topogsz a küszöbön, kócos hajaddal, szemeddel minden álmot elmondtál már nekem, én újra költözöm.   Ruhám a széken, levél az asztal sarkán, rongyosra olvasott ponyvák a sz?nyegen, koszos pohárban a tegnap [… Tovább]

Esszé

Figyelj!

Figyelj!   Az asztaltársaságban régi ismer?sök ülnek, örülnek annak, hogy újra együtt lehetnek. Emlékeznek korábbi találkozásokra, elmondják, mi történt velük az utóbbi évek alatt, amikor nem láthatták egymást. Egyszer csak közeledik valaki, leül közéjük. Megszólal, és folyik bel?le a szó. [… Tovább]

Vers

Kezed…

…     … szorosan ölelt, nem engedett, nyakamon éreztem gyöngéd leheleted. Fülembe suttogtál valamit, arcodon átfutott a mosoly, mely szádra csalta a szám, ujjaid merészen siklottak az ismer?s úton, gyönyör? lett a délután…            

Egyéb

Lámpaláz

  Bertók Antal még sohasem izgult ennyire. A meglett színházi statiszta teste nyirkos volt a hideg verítékt?l. Keze remegett, és a mellkasában érzett abroncsszer? nyomás sem akart megsz?nni. Leveg?ért kapkodva és rémülten és nézett a mellette ül? fehér köpenyes férfire. [… Tovább]

Média

Dobpergés

+ YouTube videó Kováts Péterrel Hallgasd meg!     Te csak ültél mozdulatlanul és nem érdekelt, hogy megfogtam a vállad és láttam a könnycseppet is a szemed sarkából amint méltóságteljesen elérte az állad. A remegő száj, mely néma szóra nyílt [… Tovább]