BICSKÉ(M)NEK

Hallgasd meg! NHI mozgóképes beszámolója.

 

Mélyen tisztelt, mindenben Top, Bicske!

Budapesttől-Győrig föld(n)ek kincse!

Barátimmal ajándékot hoztam,

amit, már vagy tíz éve álmodtam:

szerelmet és reményt egyben… verset,

érzelmeket, kedveset s keservest,

mást is hoztunk, Isten hangján zenét,

költő-vénák önarcképét, kezét.

Itt is nő már költészetnek bokra,

bimbója szó, sokk termése, bora;

íze néha fanyar éden, bőség,

mívese a fagy, vagy éppen hőség.

Jó pár éve szólom mind vívmányát,

mindenkit és máshogy tart díványát,

színét, kárpitjának szélességét,

stílusokat határozó szélét.

Hőn szeretett Bicském, egy otthonom.

Te is láttad… nem volt, ‘ki sikoltson

fájdalmában, ha rímek születtek,

s oly’, ‘ki boldog bólintott szünetnek.

Szombaton volt, nem is olyan régen:

nyárkezdetkor mosoly kélt sok széken.

Szélben s hosszban sem a szégyen húzta

ajkak ívét szét s kínt kötött gúzsba;

Falakon dísz-emlékek születtek,

ismerteknek s ismeretleneknek,

idő térrel egy párt úgy alkotott,

csókon egy percig sem gondolkozott.

Egy szónak is száz a vége – látszik.

Pár betű volt tervem… nem sokáig,

de nem bánom, jó, hogy kiengedtem

mindet – akadt, mi jött – összes ezret!

Mélyen tisztelt, szeretett otthonom!

Legyen költészet még sokszor soron

porondodon… északtól-nyugatig,

nyártól-őszig s téltől-(is)tavaszig.

Fejér-megye neme, éke, Bicske!

Budapesttől-Győrig földek kincse!

Barátimmal ajándékként hoztunk

költészetet… illőn választottuk

reményét, és hitvallását, versit,

kedveset, és mellé kis kesert is,

Isten hangján képes szólni zenét,

s költők – vénák – vállalt tekintetét.

(2016. június 13.)

Köszönetképpen, hogy befogadtad a barátaimat, és szerelmemet, szerelmünket, a kortárs költészetet. Az I. Bicskei Kortárs Költészeti Találkozó margójára.

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

Szerző Pilla S.M 104 írás
Szia, te Toronynak mélyen tisztelt publikuma...Szeretem a verseket, és szeretem más szemével ( is ) látni az élet fontos kérdéseit, érzéseit, gondolatait. Sok időt töltök olvasással, akkor is, ha éjjel van, és akkor is, ha a hajnalom álmosan kacsint, pislog a bokrok alatt. Realistán humanista vagyok. Olyan, akinek a kultúra, az irodalom létszükséglete. Én is írok! Körülbelül 7 éve. Azért kezdtem el írni, hogy eltereljem a figyelmemet a monoton hétköznapok nem kellemes pillanatairól, később pedig azért is, hátha másnak is ad valami érzést az őrült, és kicsit heves életmeglátásom: a negatív, vagy kevésszer pozitív érzelmi világom, s legnagyobb ihlet forrásom, a hit.Pár gondolat arról, hogy a verstan - költészet - mely irányai érdekelnek: a kötött formák, és a szabadok is. Közel áll hozzám elődjeink közül Ady Endre, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Kafka Margit, Pilinszky János, a kortársak közül Baranyi Ferenc, Fabo Kinga, Füzesi Magda, Varró Dániel, Radnai István költészete, de ez utóbbi lista még hosszú, sok kortársra felnézek itt a Toronyban, és más irodalmi honlapon is...Pár gondolat a sajátoméról: minden versemet nagymértékben a lelkem - fájdalmam, boldogom - írja. A toll - manapság android - mindig velem van. Sokat használom, mint mondtam vagy kötött, vagy "csak úgy jön" formában.A kritikus oldalamról. Átlagos véleményezőnek, kommunikálónak - kritikusnak - tartom magamat, mert úgy gondolom, egy vélemény általában szubjektív, és ha valaki szán időt a verstanra, akkor objektív is. Sok kortárs, és "régi" verset olvasok, igyekezve (ezzel is) bővíteni verstani ismereteimet (autodidakta módon). Csak olyanhoz szólok, ami megfog, hat rám, mert ami nem tetszik, az lehet másnak tetszik, ezért miért bántsam a szerzőt egy negatív véleménnyel. Vallom: igen, minden kritikának a versre kell irányulnia, de(!) illik figyelembe venni a szerző lehetőségeit, tehetségét, képességét, tudását, és persze lelki világát is. (Ha valaki a kritikámat kéri, szívesen teszem, de igyekszem őszinte, emberi hangnemben közölni)Publikációimról egy pár szó: jelenleg, főleg az interneten jelennek meg verseim Törpilla, Pilla néven. Nyomtatott formában antológiákban vagyok (Albanegra Anya, Szerelem c. válogatásaiban - pályázaton nyert publikálási lehetőség -, és a DMK Ködlepel c. Antológiájában - meghívásra -). Idővel szeretném elérni, hogy irodalmi folyóirat(ok)ban is olvasható legyek, de addig még sokat kell tennem. A visszajelzések biztatóak, és motiválnak abban, hogy elhiggyem, van esély arra, hogy ez az álmom valóság legyen. Majd eldönti az idő, és amit az Úr nekem ajándékozott, a kitartásom, és a tehetségem.Még valami. 2014. májusában jelent meg, az Underground kiadó gondozásában, első önálló verseskötetem, Pilla Pillanatok címmel, amiben egyaránt olvasható kezdetleges, és már stílisztikában, és minőségben is magasabb szinvonalú vers is. A kiadó tág marketinges rendszerének köszönhetően, kötetem a Bookline, és a Libri webshopján is elérhető, sőt, a könyvtárak is hozzájuthatnak, országos listára kerülése lévén.Folytathatnám még, de szerintem ennyi információ kezdetnek elég. Beszéljenek helyettem tovább verseim, hozzászólásaim.Fontos: szeretem, ha az olvasó(m) jelzi, ha "tetszőt", vagy "nem tetszőt" írok, ezért arra kérem, nyugodtan használja a lehetőségeket, amivel tudtomra adhatja véleményét, mert érdekel, és szívesen fejlődnék. Köszönöm a figyelmet, és mindenkit szeretettel várok, látok rímes, vagy nem rímes, boldog, vagy nem boldog pillanataimnál!"Pilla", alias S. Mariann