A négy macska elindult fel a hegyre. Ahogy felértek, megtalálták a házat és a nagy karosszékében üldögélő öregembert. Illedelmesen köszöntötték:
– Jó napot, öregapánk!
– Nektek is, fiaim! Gyertek, üljetek le az asztalomhoz, biztos megéheztetek!
Egy csettintéssel finom vacsorát varázsolt az asztalra.
A macskák örömmel elfogadták a meghívást, és pillanatok alatt nekiestek az ételnek. Az öregember így folytatta:
– Tudom, miért jöttetek. Adok nektek négy hegyes kardot és egy csomag varázsport. Ezt a négy kardot be kell kennetek a varázsporral, akkor képesek lesznek áthatolni a kutyák páncélján. Amikor minden őrt megkötöztetek, Opost ne bántsátok, hisz ő fogja elárulni, merre vannak a cicák! Nagyon gyorsan kell cselekednetek, hogy szeretteiteknek ne essen bántódása.
Amikor az öreg befejezte mondókáját, minden macskának puha ágyat vetett, és mindenki lefeküdt aludni. A szentjánosbogarak már fenn táncoltak a bokrokon és levegőben, csillogtak, mint megannyi gyöngyszem. Később olyan sötét lett az ég, mintha a Nap már nem is létezne többé a Föld felett.
*
A hajnal pirosan tűnt elő a sötétségből és Korminak Szürkület és Alkonyat jutott az eszébe. Nagyon hiányzott neki a családja.
Amikor mindenki felébredt, az öreget hiába keresték, nem találták sehol. Az egyik sarokban azonban megpillantották a négy kardot és a varázsport, amelyeket gyorsan magukhoz vettek.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:21 :: Smider Dorka Életke
