Nekem a boldogság ringatás a te meg énben,mikor bámulástól halhatatlan két kávészem. Nekem a boldogság ujjak közt csorgó dinnyelé,ahogy repülőt nézve mutatunk az ég felé. Nekem a boldogság egy cseresznye-fülbevaló,amit este megeszünk, mert holnap másik való. Nekem a boldogság dübörgő [… Tovább]
A kajak egy olyan vízi jármű, amibe ha beleülsz, kiborulsz belőle. Majd visszaülsz és újra kiborulsz belőle, aztán nagy nehezen visszamászol és megint kiborulsz belőle. Újra beülsz, kiborulsz belőle, és ha eléggé kiborulós vagy, akkor a végén kajakozó válik belőled. [… Tovább]
Szinte a bőrükből kibújva beszélget két borz. Jókedvükben borzaink úgy néznek ki, mintha bajszuk számtalan metszőfog lenne. Néhány nyelvnyújtás és rövid eszmecsere után, az első kiábrándulást az okozza, mikor rájönnek, hogy ők vakondok, nem is borzok. Sokat kibírt már idegzetük, [… Tovább]
Köztemetés lájkmenettel… Mindig ugyanaz a Bombasztikus nóta De egy kicsit mindig Hangosabbra fogva Sokan körülállnak Érted hullnak könnyek Így ha mást szeret Ő Elhantolni könnyebb
Megjelent Péter Erika: Elpattant zongorahúr című regénye. Az Elpattant zongorahúr a legelső regényem (a 13. megjelent kötetem) és egyúttal az utolsó kiadott könyvem lesz… (Péter Erika) „Matild néni télen-nyáron különös kalapokat viselt, s borús időben is egy óriási napszemüveg [… Tovább]
Forrás, kép: Képeslapgyűjtemény (1914-1917). Az eljegyzés Vera kifulladva érkezett haza, feldúltan, vörös arccal rohant el a kíváncsian tébláboló lakáj mellett. — Verácska, hallgasson meg! — dörömbölt a lakáj az ajtaján. A cselédlány kisírt szemekkel kukkantott ki az [… Tovább]
Dul fejedelem másodszor is vereséget szenved a perzsáktól. Árjánész túsznak viszi el Atát, Dul pedig felvilágosítja, hogy Ata az ő fia… ¹ a sorsomról! A méd mágus bólintott, meghajolt, majd visszavonult. Komor arccal jelentkezett egy idő után. — Na, mit [… Tovább]
Térdig gázolok könnyeidben Onnan meddig érsz fel Bokámról letépem Marasztaló kezed De nem zárom rád az ajtót Mielőtt elrohannék Hogy magadra nyithasd a gázcsapot* Nem akarom hogy utoljára Boncteremben találkozzunk Hogy aztán rajtam ott Abban a kék bugyidban [… Tovább]
Úgy szerettem, ahogy bírtam, szívemet a holdra bíztam, most a kerek egész égen hallható a szívverésem, a csillagok tőlem lopták, azt ígérték, visszahozzák, azóta, ha fényük látom, lobogásuk dobogásom.
