Mondd, mit látsz a szememben? Talán bánatot, gyötrelmet? Érzéseim kézzelfoghatója, könnyek – érzéseim kézzelfoghatóak zúdulnak alá, minden gátat törve… –én ezt a két gondolati részt megcserélném… az „út” miatt – minden gátat összetörve, könnyek zúdulnak alá ( persze feltételezem itt [… Tovább]
Ezernyi kérdés egész életünk, és minden nap rá egy-egy felelet. Cipeljük a fénybe kúszó égig a vállainkra felvett keresztet ritka kincsként, míg vérben szült szavakgyötrőn vajúdnak csukott szánkbans ránk zuhannak, mint a felismerés csillagfény jele az éjszakában. Nem vagyunk próféták, lámpagyújtó új istenek, nincsen ellenszerünk, hogy [… Tovább]
Minek kell a presztízs? Ha az IQ már száztíz. Érzelmek, mégis hol? Csak a nagyagy gátol? Pedig én még hiszek, S a sírodra majd viszek, Cserepes virágot, Persze, ha nem bánod. S drágám, ha bánod is Már teljesen mindegy is. [… Tovább]
Honom immáron végképpösszeszorított térkép,nyelvében sérthetetlen,csatára vértezetlen,bejárom százszor mégisBakonyát, Vértesét is,rónáit, erdős zöldjét,parlagát, szántott földjét,vigyázom, őrzöm, féltem,a pórusait érzem,s ha más esélye nincsen,irgalmazza az isten,és óvja minden ellenökölbe zárt szerelmem.
Tartalom másolása nem engedélyezett!