Szokásaim mára egyre többen és elfeledem, amit tudhatok; szemem a távolból kitöröltem, keretezem, üveg és úgy hagyom. Nem bontom fel cukrom masnis burkú rutinpapírját, úgy szopogatom, így is bomlik, még ha lassabban is – az élet cukorbetege vagyok. Érzékeim hajnalban [… Tovább]
Voltam… talán nyoma is van, egy-két gondolat a szívben, egyik boldog, másik búsul, ahogy dobog benn a mélyben. Vagyok… még egy pillanatig, két kezem összekulcsolom, súlyos szavak, igaz hittel, Uram, hozzád imádkozom. Leszek… a pillanat vége, talán [… Tovább]
— Elmegyek, nemsokára jövök. Azért ne várj meg, pihenj le, anya, viszek magammal kulcsot. Jó éjt! Magához vette a könyvet, keresett egy zseblámpát és elindult. Nem gondolkodott merre menjen, egyenest a titkos helyre, a sziklaszirthez vitték a lábai. Lassan [… Tovább]
Dáriusz fia, Árjobánész, bántalmazza Árjánész kislányát, de Ata megvédi. Dáriusz ki akarja végeztetni fia bántalmazóját, Árjánész annyit elér, hogy “csak” a gladiátorok közé küldjék. Még az aktus után is akkorát rúgott a herceg legérzékenyebb részébe, hogy a fájdalomtól eltorzult arccal [… Tovább]
Az öreg Márton bácsi régóta ült a buszmegállóban a faragott padon. Nem a buszra várt, gyalog indult a szőlőskertbe, közben állt meg itt pihenni. „Borban az igazság” — van a padra vésve a pincei hangulatkép mellé. Rábólint. Az már [… Tovább]
“Döntsd a tőkét!” Ön dönt. Döntéshozó. Testületileg. Döntés. Kényszer. Erő. Szak. Szakképzett t(r)ollnok. “Döntsd a tőkét!” Ön dönt. Döntéshozó. Testületileg. Döntés. Kényszer. Erő. Szak. Szakképzett t(r)ollnok. Szeretet. Szívecske. Szív. Gránit. Dalnok, “ne vágj ki minden fát!” Félek, vele dől a fészek. Bölcs. [… Tovább]
Egyik reggel nem ment haza délre, de még később sem, nagyon várták ebédrea szomszédok lesték, s azok között én is,Kíváncsiak lettek, s mi tagadás, én is,hol kószál a főhős estétől másnap estélig?Mert ugyi éjszakás volt az ipse, [… Tovább]
Nyomják tárt időnek tartózkodó akarásai, ezt a mérhetetlen súlyt mégis szívesen viseli. Látása a nyílt jelent, lezárt múltat megvilágítja. mond, és úgy gondolja, hasznára lehet a rokon embereknek. Így neki jobb, ha nem szárnyaszegett, ilyen értéktelen buzgalommal szárnyalt át [… Tovább]
Hallgatok, hogy megérts, szavam elakad,nem suttogok többé, nem is kiáltok. Számomra már csak egyetlen út marad, ércharang zúgásaként hullni térdre villámlások közt lábad elé, hogy szólj, vitázz, s megváltom érted a világot, örökös kárhozatra elítélve. Őrjöngök lázadozva harag nélkül. Megbénít e fájó méltánytalanság. Szívem [… Tovább]
Ifj. Lőrincz Miklós alias M. Laurens: OKOSSÁGAIM II. . KATASZTRÓFRAVÉDELEM (pamflett) Olvasom a újságot, és egy cikknél megakad a szemem. Aztat írják, az Illatos úti vegyi szennyezés kapcsán, [… Tovább]
Szép június van, tíz órára jár, s évente eggyel kevesebb a nyár a szűkölt idő már most is liheg, a rá haragvást nem is érti meg. Csak telik-múlik. Nincs egy pillanat, mi terjedelménél tovább marad, a rám szabottról [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!