Bakkné Szentesi Csilla : Pergető

 

 

hol van a nyár

vihar előtt
ünneplőbe öltözött
szél szaggatta
virágágya
ősz kertjébe költözött

hol van az ősz

nyarat vágyott
most keblében őrzi őt
melengeti
úgy akarja
megmenteni a szép főt

hol van a tél

ősz fejére
telepedett földön s lent
fagyos verem
mélyén nézi
jégkorong lett a hold fent

hol a tavasz

tél zsebéből
a magokkal kipereg
sosem búsul
mert ő tudja
nélküle nincs kikelet

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.