Felhők rojtja vásik,
eső locsorászik,
egyik fűszál szárad,
a másik meg ázik.
Énbennem is így van,
két vég egy darabban,
lélegzem meg nem is
árválló magamban.
Telik józan észre,
mégse veszem észre,
ahogy eső hullik
belém cseperészve.
Gondom is meg kedvem,
szárad, ázik bennem,
én az esőt nézem,
az eső meg engem.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:14 :: Böröczki Mihály - Mityka