Schifter Attila : Ostromállapot

 

 

 

 

Én  innen  nézem,  te  meg  onnan, 

és  nem  érthetjük  ezt  a  falat,

vajon  ki  húzta  közénk,  hogyan, 

mikor  és  miféle  léha  szín  alatt? 

 

Gyilkolni  hogyan  is  tanított 

testvéreket  testvérek  ellen, 

ígérve,  sorsod  újraírod

hogy  győzöl  ebben  vagy  abban  a  jelben? 

 

Emberség  szava  sem  hallik  át, 

( sikolyhangnál  magasabb  a  fal ) 

s  néma  tőrök  élte  fonalát 

nyírják  annak,  aki  még  helyesen  hall. 

 

Itt  mind  egymás  ellen  harcolunk, 

mégis  hisszük:  valamit  védünk. 

Idegenné  dermedt  nyomorunk 

és  mammonok  nyalják  fel  csüggedt  vérünk. 

 

Már  hiába  is  kiáltanék. 

( nálunk  fogyott  el  a  kegyelem )  

Halotti  misét  remeg  a  jég 

iszonyba  kövült,  közönyös  csendeken. 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:57 :: Schifter Attila
Szerző Schifter Attila 145 Írás

A verseket mindig is különösen szerettem ( persze, nem mindegyiket ) de ha egy műalkotás - legyen az festmény, szobor, egy írás vagy bármi más - felkelti a figyelmemet, akkor azt mindig nagyra értékelem. Egyszerűen azért, mert érzést, gondolatot indukál bennem: 's ezáltal életet lehel belém.