Hétfőn születtem, kedden katonának mentem,
Géppisztolyt fogtam, ölni készen.
Körülöttem nagy-nagy csend,
Csak a tücsök ciripelt.
Szerdán sírokat ástam, sok lyukat,
…többé nem hallom már hangjukat,
Körülöttem nagy-nagy csend,
Csak a tücsök ciripelt.
Csütörtökön kész lett a temető,
Nincs már anya, nincs már szerető.
Csak a csend, mely átölel,
Minden élő meglapul,
De messze, valahol
Egy tücsök ciripel.
Félni kezdtem pénteken,
Hogy elveszik az életem.
Keveset éltem még csak,
De szívem, mint a jégcsap,
Nem olvasztja szerelem.
Jégcsap szívemen az úr a félelem,
Már nem ver, szinte lötyög,
S a csendben ciripel egy tücsök.
Sötét arcok értem jöttek szombaton.
Rémülten néztem csak,
Mikor fölém hajoltak,
S gyöngyözött a homlokom
Most itt vagyok én is, halljátok?!
Feleljetek halottak, kik miattam haltatok!
…Csak a csend felel,
S a csendben,
-Hallom innen-
Egy tücsök ciripel.
Vasárnap, e szép ünnepen
Gyertyát gyújtottak fölöttem,
Se arcú emberek
Néha megállnak
Sírom mellett,
S nézik fejfámat
Körülöttem nagy-nagy csend,
Itt vagyok a föld alatt!
Síromban egyedül, mélyen lent.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Berta Gyula
