Lábad alatt koponyák, síró lelkek,
kereszted cipeled, mások bűneit,
cirkuszi látványosság most életed,
szíj-korbácsok igazítják lépteid.
Leköpnek, megvetnek, őrjöngve szidnak,
utad meg sem értik, Istent nem félik,
gúnyolódva, szitkozódva vádolnak,
tövises homlokod patakban vérzik.
Egyetlen lélek a tömegbe veszve,
könnyei fénylenek, kendő kezében,
Veronika az, életét sem féltve,
véred letörli, hisz a szeretetben.
Képzelet, netán valóság? Oly mindegy.
Üzenete: a szeretet erőt ad,
vele miénk az örök isteni kegy,
hogy emberként segíts és add önmagad.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:19 :: Bakos Erika