Keresztút…-Veronika kendője

Lábad alatt koponyák, síró lelkek,

kereszted cipeled, mások bűneit,

cirkuszi látványosság most életed,

szíj-korbácsok igazítják lépteid.

 

Leköpnek, megvetnek, őrjöngve szidnak,

utad meg sem értik, Istent nem félik,

gúnyolódva, szitkozódva vádolnak,

tövises homlokod patakban vérzik.

 

Egyetlen lélek a tömegbe veszve,

könnyei fénylenek, kendő kezében,

Veronika az, életét sem féltve,

véred letörli, hisz a szeretetben.

 

Képzelet, netán valóság? Oly mindegy.

Üzenete: a szeretet erőt ad,

vele miénk az örök isteni kegy,

hogy emberként segíts és add önmagad.

22látogató,1mai

Szerző Bakos Erika 228 írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.