Éjfél
Akir?l álmodoztam, most az vagyok,
Kerestem, akartam, hogy megszülessen,
Gyarló magamból emeljen ki engem
A tiszta fény, ami majd átragyog.
Aki érinthetetlen, sár rá nem tapad,
Egek felé tör magának utat,
Er?s lesz, mint a vas, végig vas marad,
Rozsda nem váj rajta sem foltot, sem lyukat.
Törekszik arra, márvány legyen, ha kell,
Magányaiból, ott fent, cseppkövek,
Mert neki e század nem élhet? közeg,
S innen, mert szárnyai vannak, folyton útra kel.
Tudok hallgatni majd, ha elvetél egy álom,
Magasztos percekb?l csend szobrai lesznek
Az úton, amit be kell járnom,
ha én leszek a vesztes.
Koosán Ildikó fordítása
Miez de noapte
Eu sunt acel pe care l-am visat,
L-am cautat si-am vrut sa-l nascocesc,
Ca prin gunoiul meu cel omenesc
Sa treaca raza, ager si curat.
Acel ce-atinge neatins noroiul
Si poate duce drum si peste cer
Si sa ramaie fier de este fier,
Rugina-n el sa nu-si puie altoiul.
Sa nazuiasca-n marmura schimbare,
Singuratatii, de sus, de stalactit,
Fiind cu toate-n veac nepotrivit
Si aripile fiindu-i vesnic calatoare.
Eu stiu tacea cand visul a murit,
Si-n toata clipa-nalt cate-o statuie
Tacerii , pe un drum ce suie
Neispravit.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:17 :: Koosán Ildikó
