Csillag Tamás : Nehezül

Nyomtatás

Még érzem a nagyot futók örömét,

?szi alma harsan így, ha harapják.

Türelmet szeretnék, kedvet – ökrökét,

nem motozó dühöt, légiónyi hangyát.

Elhasznált filterekb?l f?zött remény,

gyengül? zamat megfogan a sorsban.

Kedvem er?s, de nehezül, ha serény

a láz: betege legyek –  vagy kihordjam?

Jó- rossz, fényes-sötét egyenl? nekem,

t?n?désem-bizonyosságom ragyog.

Kacagok az elképzelt isteneken,

nem próféta, nem bolond: költ? vagyok.

Érzek magamban csodát – gyerekekét,

és álmokat, mik nem szülhetnek enyhet.

Felébredni ebb?l  nincsen menedék,

tolvaj világ – magam kell kiteleljek.