Boér Péter Pál : Bájgúnár

 

 

 

Emese roppant kellemetlen helyzetbe került egy alkalommal, barátlátogatási tevékenységének lebonyolítása közben. Egy kellemes társaságban mindig jól érezte magát ám ilyen helyzetekben általában senkire nem pazarolt felesleges udvariaskodást, felállt és elment, vagy jól beolvasott a hasonlóan bájolgóknak. Történt ugyanis, hogy odavetődött egy egyén, aki a női nem 15 évtől 75-ig bezáróan minden tagjára, ha szemernyi esélyt érzett, rákattant. Olyan csőlátó módon, hogy a világ megszűnt körülötte, hormonjai csak a zsákmányul ejtendő nöstényt látták a jelenlévő hölgyben. Az udvarlási stílusa volt a zavaró! Selymes, cukorédes, elvékonyított hangon, már-már nyivákolva, mesterkélt jópofizással igyekezett a lány bőre alá bújni. Emesének az idegesítően rámenős selyemfiúk nem voltak kimondottan az esetei, csak a barátok miatt maradt. Negyedórás feszült idegesség után, amíg szinte a fülén járva is megpróbálva imponálni akaró emberből, hím élőlénnyé alacsonyodott a pasas az idegein citerázott. Nem tudott úgy mozdulni, hogy arra oda ne bájologjon és nem tudott olyan sértést mondani, amit ne bóknak, netán szemezést viszonzó kacérkodásnak ne fogott volna fel kiürült fejű, mozgóvérű barátunk. Nagyjából 20 perc után döntött úgy Emese, hogy jól fog szórakozni, onnantól kezdve uzsenír azt tett vele, amit akart. Képletesen szamárfüleket csinált neki, az orrát fricskázta, tulajdonképpen röhögött rajta, amit lovagja pozitív visszajelzésnek fogott fel. Az egész társaság fetrengett a röhögéstől. Volt aki zsebkendőbe rejtette a fejét, más elfordult. Egy idő után rájöttek, hogy teljesen felesleges, lovag úr nem lát, nem hall, egyszerűen csak forrnak benne a hormonok. Agyatlan, selypítős, enyhén bájgúnár hangon az élet minden szegmensére terjedően kioktatta, olyan atyáskodó, én vagyok az igazi férfi módra. Hadd lássa becserkészése előtt a nösténnyé degradált lány, hogy ő mindent tud és mindenhez ért. Emese, amikor saját szakterületén belül elkezdett neki jótanácsokat osztogatni, úgy kéretlenül, mint ahogyan az egész cirkuszi mutatványnak beillő produkciót elkezdte, felforrott agyvízzel úgy helyretette, mint a három éves kisöccsét, ha lett volna. A lovag stratégiájához tartozott, hogy hölgyek becserkészése esetén, csak neki lehet igaza, az utolsó szó mindig az övé. Milyen férfi az olyan, aki nem tud többet egy nőnél? Így össze-vissza hülyeségeket beszélt és Emese elkezdett megint szórakozni, ekkora idiótát még nem látott életében. A fetrengő társaság, a “Mindenkori női nem hőse” címmel tüntette ki jelképesen Emesét. Este volt, lovag úr haza akarta kísérni a lányt, akinek ennek elhárítására, mint minden nőnek, tízezer kidolgozott módszere volt. Így hoppon maradt az alkalmi, kéretlen hódoló. Azért veszett helyzetet nem ismerve gyorsan megbeszélt egy randit. Emese habozás nélkül elutasította, mire selypítő, nyávogó hangon megismételte:

 -A Cuckó mozi előtt 6-kor! Ott leszel, tudom, hogy ott leszel, ne húzódszkodj, érzem, hogy nem tudsz ellenállni, nem is kell! Tudod mivel foglak meglepni? Veszek neked egy karperecet. – Ugyan, milyen karperecet veszel nekem? – Amilyen még senkinek sincs rajtad kivül. Olyat, amelyik villanymotorral, gombnyomásra zár és nyílik a csuklódon. Emese rázkódó hahotába kezdett, háttér segítségül az egész társaság aszisztált… és lovag úr nem vette észre, hogy rajta röhögnek!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.29. @ 07:08 :: Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/