Havas Éva : Tavaszbűvölő

(Neked, hogy ne fázz!)

Ma rigókat láttam – csiviteltek párban,
örömködtek, s én néztem: mi is az oka?
Kertünkben a fákon rügy sincs még, de páran
ott röpködtek mégis ők, vígan dalolva.
Hideg van, de érzem, süt a nap a réten,
fények játszadoznak, szállongnak illatok.
Ez a derűs reggel tavaszt súg a télben,
lelkem fürdik fényben, lám, most boldog vagyok.

Örömteli, fénylő kép mit elém vázol
most képzeletem, mit is hozhat a holnap,
a tél elillant messze, s már Te sem fázol…
Tudom, még nincs vége, de talán nem harap,
zord id? már távol, szemem előtt fátyol:
boldog villanások, szép égi fénypatak!

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))