Szeretlek. És már rég nem érdekel miért.
Nehéz még kimondani, ezért írom le,
Hogy úgy lüktetsz bennem, mint az adrenalin,
Mi felszabadul a megfáradt erekbe’.
Neked nem kell színes álom, mély vallomás,
Hiszen lélek vagy a lelkemben, a részem.
Elég ha megpihensz bennem egy kicsit,
Hogy mi ketten teljessé váljunk egészen.
