Markovics Radmila : Repülés

*

 

           

Ha szállni tudnék,

akkor sem repülnék,

félek a mélységtől,

félek a magastól.

Az óriáskeréken

kis híján eltörtem

testvérem kezét,

szempilláim feszítővassal sem

szedhetted volna szét,

de,

ha lélekben emelkedek

a magasba,

alattam látom a falumat,

olyan amilyen,

de

nekem szép,

mert

az enyém.

Aztán sebesen

csillagról csillagra

ugrálok,

élvezem a játékot.

Körülöttem minden tejfehér,

ragyog, világít,

egy napsugárba kapaszkodok,

még feljebb hancúrozok.

Látom, amit még senki:

Minden relatív

minden móka,

csak a szeretet nem csalóka,

földön vagy az űrben

fedezd fel,

ott van a

lelkedben.

Legutóbbi módosítás: 2010.08.03. @ 05:48 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.