Lucskai Vincze : Regio funesta*

 

(meghallgatom)

 

haldoklik csakrája
küllői elpattannak sorra
vonaglik ez a nép
árja
feneklik meg a pusztán
szerét vesztve
tán eszét is
mint ejtett
isten nagy kegyéből
kiejtett
hogy csipegetett valamikor
nagy kegyéből
tenyeréből
segíts magadon
suttog a hang
és teszi is mind
mint teszi
kendőzetlen gátlást űzve
dögevő a kánya
elaltatták a harangokat
ám a tornyok kerepelnek
ha az idő vésszel terhes
kerepelnek
böjt
böjt
nagy a böjt
tüskéken edződnek a nyelvek
és súlyt majd kalapácsuk
ha idő rendeltetik
minden akaratnak

mint pöröly

 

 

 

* „gyász sújtotta föld” Claudianus V. századi római költ? szavai.

 

(meghallgatom)

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:51 :: Adminguru
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...