Vers

Csordultig

Puha avarba süpped talpam,a fák lehajolnak hozzám.Az erd?ben ma béke van.Könny? dallamot dúdol a szám. Lelkem csordultig telve szeretettel,de b?neim terhét?l roskadok.Rebben a szell? szent lehelettel,s tisztuló szívvel felzokogok.

Elbeszélés

Debrecenbe kéne menni…

…de hogyan?   Magyarázom, aztán feladom, félreértenék, elsőre mindenki mást gondol, mint amitől én szorongok. Mitől is? — Ősz a hajam, kerekeken gurulok? — ugyan kérem! Azt volt időm (bőven) megszokni. Nekik nem. Nem baj! Kultúremberek közé mennék, akiknek én [… Tovább]

Novella

Becserkészve

fotó: saját *     A tél közeledtével már látszott, hogy réce ügyben termékeny év volt. A sziget partját ellepték a vadkacsák. Gácsér Gerzson vezette a csapatot. Szép megtermett volt, azt hitte magáról, övé a világ, pedig Dústollú Dezső is [… Tovább]

Vers

Ebéd a lugasban

        Lázad a távoli felleg, csordul az égen a serleg, Csenddel üzennek a dombok, szólnak a földi kolompok. Ég leve hegyre alászáll, hajlik a parton a nádszál, Tisztul a köd teli reggel, pajtafa küzd meg a szeggel. [… Tovább]

Vers

A legszebb virágok

Nézem a poros utat…     Úgy akartam a boldogságot, megijedt, fut azóta. Itt maradt híres lábnyoma, nézem a poros utat, a helyet hova lépni nem tudok. Ott nyílnak a legszebb virágok…        

Novella

A kutya

* A parkban láttam meg először. Szeretem ezt az öreg parkot, nyárestéken kellemes az öreg tölgyfa tövében üldögélni és figyelni a játszadozó gyerekeket. Már alkonyodott, amikor észrevettem. Szemben ült velem, a kis játszótér másik oldalán, a gyerekeket nézte különös, bánatos [… Tovább]

Vers

Szenvtelen

Még meg-megáll néha, kisimul tör?dött kézfeje, fogyó lépte elhal az avaron. Csend a csendben.   Csak tekintete rostálja cseppenként az álmos folyót. – Sort sor után. Fokról fokra ember az ember.  

Mese

Forgás

“Nekilendül, százat perdül…”   Perdül-fordul  a lányka, Libben-lobban  szoknyája, Dibbent-dobbant a lába, Bazsarózsa  orcája! Nekilendül,százat perdül, A csizmája sarka pendül. Egyedül kell járja, Nincsen neki párja…  Majd lesz neki nemsokára Hogyha ilyen tűzzel járja!  

Vers

Repülni vágytál

Régi, visszaállítanátok? Repülni vágytál, kellett egy újabb trófea, leigázott, kék égen lehess büszke Adonisz… hideg valód borostyánba dermedt világa vonzott hozzád, de te nem engem akartál… csak álmaim, szárnyaim… Girhes csontjaidból csonkán n?tt néhány pihe, de tollad egy sem akadt, [… Tovább]

Hírek

Színházi Világnap

Március 27-én együtt ünnepel a Közönség és a “Színcsináló”, nemcsak a közönség által látható színész, hanem a színfalak mögötti titokzatos világ láthatatlan szerepl?i.   Március 27-én együtt ünnepel a Közönség és a “Színcsináló”, nemcsak a közönség által látható színész, hanem [… Tovább]