Elbeszélés

elmúlás

Minden nap a halállal fekszem, és ? kelt fel reggel. Gúnyosan rám vigyorog, aztán a sarkamban lohol egész nap. Úgy került mellém, mint egy spicces kurva, akit sehogy sem tudsz kirugdosni az ágyadból, ezért egy id? után megdugod, csak hogy [… Tovább]

Vers

Akarom

    A szárnyat.Jó lenne szállni.A lábat.Szeretek járni.   A szerelmet.Rózsa, marék lángban.A bánatot.Hamu a kályhában.   A bort.Mámor kiskanállal.Az örömöt.Látni, ahogy szárnyalsz.   A dalt.Részeg éjszakákon.Az életet.Egy téli délutánon.   A táncot.Mozgássá vált fény.Igaz barátot.Egy néma ölelés.   S [… Tovább]

Egyéb

Debreceni est(ek) Befőttel

Várta már nagyon. Néha félve, néha izgatottan, máskor kíváncsian… De várta. Várta, hogy milyen lesz az a Héttorony—est, ahol már ő sem lesz mindenkinek idegen. Az egyik szerkesztő vitte el Debrecenbe, egy nappal a rendezvény előtt, hogy találkozhassanak azokkal, akik [… Tovább]

Tanulmány

Gábor Áronról szólva

Gábor napja van március 24.-én. Ezért szerkesztettem ezt az írást *   „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Indulnak már a tüzérek, messze a határra. Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet. Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled. [… Tovább]

Vers

Dallam

Kés? este lehetett, amikora dallam a fejembe menekültel?lünk,azóta itt bújkál, és várja,az álmosan gördül? lusta reggelmikor engedi ?t szabadonmegszületni.Tudom, hogy Te is ismered,hiszen szó is volt róla, amikora másik szerelmedr?l meséltél,én hallgattam egy félmosollyalés csak otthon sírtam.Eltelt az id?.Azóta az [… Tovább]

Vers

Ébrenlét küszöbén

  Álomlépted halkan koppan, ahogy mellém érsz, finoman reccsen a parketta, kintről a suttogó hajnali szél bőrömre siklik, tenyered alá simuló mellem csókolja, ébrenlét s lét küszöbén riadtan egyensúlyozom, Te nem vagy már sehol.  

Vers

MADARAM

gyerekvers     Volt egy kicsi madaram, én etettem, én magam. Adtam neki magokat, nem keveset, nem sokat.   Forrásvízzel itattam, szomjan halni nem hagytam. Dédelgettem, becéztem, a cs?rét?l nem féltem.   Egyszer aztán a madár pont az ablakomba szállt. [… Tovább]

Egyéb

Elengeded kezem

  Belülr?l reszketek, tompul szemed fénye. Elhagyod az életet… Rámnézel, s én nyelem a könnyeket.   Mosolyogni próbálsz, er?tlen szorítod kezem…. – nincs baj, csak elmegyek… s én mosolygok félszegen. Lassan elengeded kezem…

Vers

A kockavet?

         emelte poharát    a komédiás              még mindig ás   s a gúny kockáit vetette ismét              pörgette             pörgette           és talpat ért  bármi legyen odaát  az összeg mindig hét            egy meg hat az hét lábainál róma            a konzuli szék           bíbor tóga s a rubikon folyhat akár            délnek is           vagy nyugatnak ropjad csak a táncot hugh            már ellesve ki elterült az meg [… Tovább]

Vers

Bens? utazás

Senki nem látja ezt, titkos utazás bens? tájon. Arcod összetört, cserepekre hullt s Te kiszöktél minden határon.   Szök?kút volt a szív, egekbe szöktek sugarak! Most minden kövön megbotolva, alig-alig vánszorog a piros patak…

Vers

Hajnalban

Feleségemnek!     Míg aludtál porszem lettem, parány. Megfértem pillád hajlatán, ajkaid közt a résben mosolyt fakasztott érintésem. Lebegtem kimondott szóban. Arcodon fürödtem könnyel táplált tóban, hogy pont lehessek én, mondatod végén.      

Vers

Koccints!

Jó már az újbor.     Csillogó rozé az asztalon hideg-párás pohárban kelleti magát. Szívesen látott vendég élvezettel szagolja remek illatát, kortyolva ízleli zamatát.  Milyen fenséges – szól elismerően, a gazda büszke:  saját termésem . S feledi a nehéz munkás [… Tovább]