dr Bige Szabolcs- : Gábor Áronról szólva

Gábor napja van március 24.-én. Ezért szerkesztettem ezt az írást *

 

Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.

Indulnak már a tüzérek, messze a határra.

Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet.

Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.

 

Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,

Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!

Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?

Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.”

 

Így szól a népdal. De hát ki is volt ez az ember, ez a Gábor Áron?

   A Székelyföldön, de különösen Háromszéken, mondhatnám, kultusza van az ágyúöntő székely hősnek. Néhány életrajzi adattal kívánom hitelessé tenni írásomat.

  1814. november 27-én született Bereckben, székely határőr családban. Ősei Lamhényből származtak. Édesapja Gábor István főjegyző, édesanyja Hosszú Judit. A családban öt gyermek volt, közülük a legidősebb Gábor Áron. Anna nevű húgának leszármazottai ma is élnek Sepsiszentgyörgyön.

  A népiskola osztályait Berecken végezte el. A középiskola első osztályát Kézdivásárhelyen a katonai gimnáziumban, a többit a csíksomlyói ferences gimnáziumban járta ki. Vonzotta a fúrás-faragás mestersége, a technika és a gépek világa. A gimnázium után nem tanulhatott, mert besorozták és megkezdte határőri szolgálatát. 1839-ig Kézdivásárhelyen a 2. sz. székely gyalogezredben szolgált, majd Gyulafehérvárra küldték a pattantyúsokhoz, ahol pattantyús kiképzést és gyalogos káplári rangot kapott.

  Katonai szolgálatának letelte után Pestre utazott, az itteni tüzérezrednél, majd Bécsben, az ágyúgyárban is teljesített katonai szolgálatot. Ezeken a helyeken ismerte meg az ágyúk szerkezetét, itt leste el azok készítési módját, és itt tanulta meg kezelésüket.

  Minden iránt érdeklődő ember lévén a kor technikai vívmányait hamar megismerte, és bár az asztalos szakmát is kitanulta, de egy önjáró gépet szerkesztett, mely állati segítség nélkül haladt és négy személyt szállíthatott.

  Gábor Áron Moldovában, Gorzafalván dolgozott — talán itt ismerte meg Jusztinát, aki később a felesége lett —, amikor tudomására jutott, hogy Háromszéket is fenyegeti az ellenség. Erre a hírre hazajött.

  A Sepsiszentgyörgyön 1848. november 12.-én tartott népgyűlésen jelentette ki, hogy ágyút gyártana, ha megbíznák. A Gyűlést Tamási Áron így írja le:

  „… az asztal mellől felállott egy ezredes főtiszt, a választott hadi vezető, bizonyos Dobay Károly. … sorolni kezdte, hogy nincsen elegendő pénz, nincsen elegendő ruházat, nincsen szükséges számban fegyver, és nincs puskapor. Midőn ezekre az volt a válasz, hogy „ha nincs, lesz”, s akkor a fejét a makacs nép felé előredöfte, s mint a legnagyobb okot, úgy gurította oda:

   — Nincsen egyetlen ágyú!

  — Csinál Gábor Áron! — kiáltott atyám.

  … Berde Mózsa úr meg is szólalt, hogy ki az a Gábor Áron! …Áron bátyó az emberek sűrűjében törtetett előre,…s fennhangon így szólt:

  — Én vagyok nevezett Gábor Áron. Tanultam az ágyú titkát, s itt a főtiszt urak előtt és a nép színe előtt nyilvánítom, hogy tudok is ágyút csinálni. Csak bizalmat kérek, az öntéshez matérát, a nevemre hatalmazást valamely vashámorhoz, s a kezem alá engemet megsegítő embereket. Ha mindezt elnyerem, mához két hétre itt lesz a három ágyú, melyekkel célba lövök! S ha pedig nem lenne meg a három ágyú, ítéljen rajtam a nép! Vagy ha meglesz, s azokkal célba nem találok, magam állok az ágyúk elé, hogy engemet szaggassanak széjjel a golyók!

    Mint a gát, midőn átszakad, úgy zúgott fel a lelkesedés áradata.”

  Az ezt követő idők eseményeit a történelemből ismerjük. Az ágyuk sikeres védekezést tettek lehetővé. Hősies küzdelemben Háromszéket megszabadították az osztrák hadaktól.

  Bodola Lajos ütegparancsnok így emlékezett: „Leírhatatlan erkölcsi erőt kölcsönöztek Gábor Áron első ágyúi…nemcsak a fegyveres régi katonaságnak és a lándzsás volt jobbágyoknak, hanem általában a falvakban minden osztályú és korú népességnek.”

  Gábor Áron munkájával és hősies magatartásával olyan nagy tekintélyt szerzett, hogy 1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagyi rangra emelte. Ez év május 4-én Csányi László Magyarország és Erdély teljhatalmú országos biztosa nyílt rendelettel Gábor Áront Debrecenbe küldte, ahol Kossuth Lajos az összes székelyföldi hadigyárak igazgatójává tette meg.

  Midőn Brassó felmentésére igyekeztek, 1849. július 2.-án öldöklő csata alakult ki az önvédelmi csapatok és az orosz hadak között a kökösi hídnál. A tüzérséget maga a már őrnagyi rangot kapott Gábor Áron irányította. Fehér lován száguldozott egyik ütegtől a másikig. Az ellenség célba vette, és két lovat is kilőttek alóla, mikor egy ágyúgolyó a mellét találta. A halálát eltitkolták és az ő nevében adták ki a további parancsokat. A csata végül győzelemmel végződött.

  Felesége, a hagyomány szerint, részt vett az ágyúöntésben, a csatákban is, sőt akkor is ott volt mellette, mikor eltalálták. Később Istók Andráshoz ment feleségül.

  Emléke ma is élénken él a magyarság tudatában. Több iskola is nevét viseli Budapesten, Miskolcon, Karcagon, Hajmáskéren, Kispesten, Ózdon, Zalaapátiban, Csíkszentdomokoson, Csíkszeredában és még sok magyar helységben.

  Miskolcon a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola, 1954-ben vette fel e nevet, s ezt azzal a ma is aktuális akarattal és szándékkal tette, hogy személyében példát állítson a tanulók elé.

  A karcagi 1950-ben vette fel a nagy székely ágyúöntő, Gábor Áron nevét.

  A budapesti Gábor Áron Általános Iskola mindkét épülete (Nádasdy utca 98., Fő utca 143.) 2008-ban ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját.

  És sorolhatnám a további iskolákat is.

  Tanulságképpen álljanak itt Kerkayné Maczky Emese a Magyar Folklór Múzeum (Passaic New Jersey) munkatársa szavai:

  „Egy ember hazaszeretete, akarata, lelkesedése és tennivágyása megmozgatta a székelységet. A lelkes és segítőkész székelyek csodálatos összefogása példaértékű a mai kor számára is.”

 

Hivatkozások:

  Benkovics György: A magyar szabadságharcz története

  Hankó Vilmos dr.: Székelyföld,

  Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon

  Glatz Ferenc szerk.: A magyarok krónikája

  Hermann Róbert: 1848-1849 A szabadságharc és forradalom története

  Tamási Áron: Hazai tükör

  Kerkayné Maczky Emese: Gábor Áron 1814-1849, az önálló székely tüzérség megteremtője

  Bagossy László: Encyclopaedia Hungarica

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.03.23. @ 18:15 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 616 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.