Vers

A BÃ?Å¡S FÉRFINEK

huszonegy éves vers K.D.-nek   A BÚS FÉRFINEK   Most harminckét éves vagyok. Tél van. Lehet, hogy tán ez, amire vártam. Pergamensárga arcomat megfehéríti a gyér nap, és lassan megyek sötét ruhában a városban. Nem szívok sárgálló dohányt, minek füstje [… Tovább]

Vers

Ringató csend

  Csendhez szédülő estfényben lelked velem álmodik ezeregy éjt, tested értem ébred, létezésed bennem holtomiglan szerelmet szül.   Legyél ma este a csend íze, és várd eléd-érkezésem, hogy rejtett utakon rád találva, finom gondolatok paráznaságával bújjak el levetkőzve benned. Szeretve [… Tovább]

Vers

Apám kazlat rakott

    ..apám kazlat rakott, aranysárga kazlakat, nagyon magasakat, csiszolták az égbolt alját…Láttam a mosolyát, dolgozott.Izzadságcseppek…Lestem a szemét, kezében a villát fogta, csak egy percre engedte el, míg megette az ebédetsietve, mit édesanyám gondosan a táskámba pakolt.Addig én a biciklim [… Tovább]

Vers

Mégis porrá lenni

A gyönyör csiklandozza idegeimet, már éreztem ezt az illatot !   A gyönyör csiklandozza idegeimet, már éreztem ezt az illatot ! -lelkem ?rült zsibongásba kezd- halk szavad, b?röd mit egykor itthagyott.     Mikor elmentél, szépséged bezártam, rejtett, féltett kincsként [… Tovább]

Vers

Tél

Hideg fogakkal agyamba martad magad, síma szavakkal bőröm alá bújtál, tüzet oltottál ölembe.   Most kínommal játszol, pengeted. Legyen csend végre, eressz! Majd lassan kihűlök, telem magamra öltöm…   Hiába… éget a hó is.

Vers

BETLEHEMI CSILLAG

“… mindenki és minden várakozik…”   Irgalmatlanul átzuhog rajtunk a lét, égnek a gyertyák, sírunk és siratunk, a riadt emlék becsukja két szemét.   Lelkünkbe söpörjük össze a bánatot, figyeljük a jelet, vacogunk a télben, félve várjuk a betlehemi csillagot. [… Tovább]

Vers

KUPORGÓ DECEMBER

“Olvadni kezdtek a didergő lelkek jégcsapjai…”   Hópelyhekben alászáll a délután. Fehérre festi a decemberi táj kuporgását. A fenyők hósubában állnak. Az utcák fölött jeges suhogású csillagfény villan az ágak hegyén.   Hópelyhekben alászállt a délután. Évezredes mozdulatával reményt adott [… Tovább]

Hírek

Tompa Z. Mihály új könyve

A napokban jelent meg Tompa Z. Mihály ” Az állomásfőnök megkísértése” című regénye. Kedves Barátaim Ismerőseim!   Szeretném figyelmetekbe ajánlani, Tompa Z. Mihály legújabb regényét. A könyvborítót,  jómagam  terveztem. Üdvözlettel: Aba-Szőcs László

Egyéb

A szeretetgép

      Mindenki a szeretetgépr?l beszélt. A kés? esti m?sorokban mérnökök és pszichológusok méltatták az új találmányt, szerepér?l – különösen az év vége közeledtével – vezércikkek jelentek meg az országos lapokban. Lám, a technológia valami igazán emberi létrehozására is [… Tovább]

Vers

STÉT AZ ÉJ

Ma, alkony vérét?l piros palást, beborít minden kis hepehupást. Miközben négykézláb tántorodón, dülöng? léptekkel vánszorogón, fekete éjszaka erre döcög. Malteros, nyálas és szürke a köd, pillámról, lassan a földre csöpög. Ég hasad, hirtelen recseg, ropog csillagok kárpitja, lassan forog. Apró [… Tovább]

Egyéb

A harc

*     A vár egy csodálatos sziget közepén állt. A varázsló és a varázslónő építette tégláról-téglára, szerelemből, egymás iránti hitből, bizalomból. Falai vastagok és szilárdak voltak, a pár biztonságban élt benne évtizedek óta. Az ellenséges Idő azonban pusztulásukról döntött. [… Tovább]

Hírek

Holnap zárul! Az Év Természetfotósa 2008 kiállítás

Találkozás a természettel 2008.10.29. – 2008.11.24. Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Az idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Az Év Természetfotósa pályázatot a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége. A mára a legrangosabb magyarországi természetfotó-pályázattá fejl?dött megmérettetés els? szárnycsapásait a Dunapack, az akkor 100 [… Tovább]

Elbeszélés

Karola és a kispap

* — Látom ízlett — mosolygott az öreg papra Ica, a kacérseggű nővér, mikor elvette előle az üres főzelékes tányért. — Na, ma igazán megérdemli a nagyfröccsöt Pelbárt atya — mondta Ica, de hirtelen elsietett, mert valami ribillió hallatszott a [… Tovább]

Vers

Az utolsó

Megnyúlt a lelkem, mint délutáni árnyék, kiléptél bel?lem, véget ért a játék. Több voltál, ó, nekem, nem csak másik énem, alteregóm lettél. markolat a késen. Szándék voltál olykor, akarat is bennem, nyom a sziklafalban, kín a feszületben. Amit te kívántál, [… Tovább]

Vers

Bontsd ki a fényt!

Életünk útiládája az id? múlásával egyre csak telik. Néha leltározunk, az élet egyes szakaszaiban, de közben a lomtalanításra nem mindig kerül sor. Aztán… jön egy perc, amikor ez is elkerülhetetlenné válik     Bontsd ki a fényt   Engedd le [… Tovább]