Vers

A semmi határán

A kegyetlen marcona vicsorog rám! -A kezemet hagyd,a lelkemet nem adom! Van még fogódzóm talán.     A kegyetlen marcona vicsorog rám! -A kezemet hagyd, a lelkemet nem adom! Van még fogódzóm talán. Szemed fénye lelkembe mar! Kezünk görcse egybefonva, [… Tovább]

Vers

Beszédgyakorlat 5.

Sokáig nem találtam a szavakat, de aztán rájöttem, miért.   Rád ill?t kerestem, és te mosollyal bujtál ki mindenik alól – minek.   Kell hát el?hívni azt, ami van, létez?nél több-e a megnevezett, éteknél étlap, játéknál p?re szabály.   Azóta [… Tovább]

Novella

SORSÁRUS

      A sorsárus árulta a sorsokat. Azon a napon kevés sorsot adott el. Az emberek akkor még úgy érezték, hogy saját sorsuk jobb a vásároltnál. Nem is akarták elhinni, hogy rosszabb is lehet. Bíztak. Bíztak Nostradamus jóslataiban. Bíztak [… Tovább]

Egyéb

Beszédgyakorlat 4.

  – És azt se hidd, hogy te jobb vagy. – Nem hiszem. – Most felhúztad az orrodat? – Nem húztam fel. – Közönyös vagy, téged nem is érdekel, hova jutottunk! – De érdekel. – Akkor miért kell mindent harapófogóval [… Tovább]

Kisregény

Összefércelt sorsok – 7.

Ismerkedés     1963. szeptember 2-án arra ébredtem, hogy a szemembe világít az erős neonfény és egy kellemetlen, idegen hangocska élesen, szinte visít: — Jó reggelt lányok, ÉBREESZTŐ! Az “e” hangnál jól megnyújtva, felívelte a dallamot, szinte azt hallottam ki [… Tovább]

Mese

ADVENT

Decemberi délután, Hamar sötét már a táj. Vatta-puha hó szitál, Fészkén gubbaszt a madár.   Égb?l fehér pillangók, Hópelyhecskék, villanók, Szállingóznak, ragyognak, Csipkecsodák hullanak.   Puha dunnatakaró Tündökölve ragyogó, Borítja be a falut. Behavazva már az út.   Lebeg? kis [… Tovább]

Mese

Az első hó

“Ahogy világosodott az ég, úgy vált egyre tisztábbá a földi világ.”     Az első hó           Azon a decemberi napon ólomszínű ég terült el a város fölött. A levegőben érezni lehetett a tél hóillatú leheletét. Aztán a vékony, [… Tovább]

Egyéb

Ha…

…csendesen havazik…   ha hét huncut hópehely hajnalba hozzád száll majd halkan hajolok homlokodhoz s hálálkodva mondok el egy imát…        

Vers

Beszédgyakorlat 3.

– Jó-jó, de ezt mégiscsak valamiért megírtad. Nekem szól? – Nem. – De akkor sem lehet véletlen, hogy éppen most írtad. – Nem. – Megmondanád végre, mit rejtjeleznek ezek a szövegek? – Igen. A szó ruha, amit felöltünk, ha már [… Tovább]

Vers

Az ezerhetedik

Kedvesem, az ezerhetedik, egy állomás a többi sok közül, ha egy percre hozzád tévedek, kimerészkedem arcaim mögül. Olyan magas minden, meredek, alattunk vagy kilenc emelet, felettem csak te, s a madarak repdesnek a narancs ég alatt.   Kedvesem, az ezerhetedik [… Tovább]

Vers

Suttogva egy fotelban

Itt Az élet A semmib?l A semmibe tartó Kényelmetlen utazás Kapaszkodunk az ülésbe Persze érezzük, hogy m?b?r Elid?zünk néha, csak merengünk Gyakran azt sem tudjuk merre járunk Míg egy napon a jegyünkért kutatunk Álmunkban támad minket a sötét Reflexb?l napszemüveget [… Tovább]