Nap: 2008.11.19.

  S a nap átködlött vörösl?n a pirkadt ?szi égb?l, nyirkos gomolyködben, felh?k r?t ingében, erd?k koronáján, déren, fagyon átt?n? t?znyaláb.   Rászóltam: merülj aranyba, s merült; vakított is, de hidegen ült.   Hiába emelte jégfénye pompáját, nem hódította meg [… Tovább]

/Sci-fi vers/     ?, III. Burdenbót, Lekhoszriné triflunzusa,?, aki a t?zhegyeket megjárta,és id?kezével megfogta a csendet,?, aki Lekhoszriné Fontelbót rémeitmegverte,mint a gyerekeket szoktáktérdre fektetve,és térszemével látott minden lelket,és létkezével kitöltött minden teret,?, aki ott volt a Bralunti-valk dics?ítésénél,és a [… Tovább]

H?sünket leny?gözték a planetáriumban látottak: az id?utazás vissza és el?re a csillagrendszerekben.   A LÁTÓ   Én, már hogy minden oldalú csendbe jutottam, s láttam Planetárium félgömbjén, amit csak ember láthat, bár ezredévek múltán: száguldó csillagképeket, id?utazást, menekedést el?re – [… Tovább]

    TÃ?°Z-ID??   Félek attól, hogy utam végtelen, és mászom, akár dinnyén a hernyó, aztán majd lepkéje: körbe egyre; vagy leggyorsabb napnak fölkeltét csodálom, s belerohanok a lángba. Ha többször élek, s most emlékezem, hát dadog az emlék vagy [… Tovább]

  megnyitottunk, és láss csodát a lakomán a komád egy rakomány tokányt okádott a tokámra.   Üdvrivalgás!! az üvegen süvegel a szünettel üzentem hogy várja a vért a világ a világ vélt imádattal hibáztatja a hajó tatján Tatjána tüntet a [… Tovább]

saját fotó   Ablakra dermedt jégvirág, kristályburokba zárt világ,           dús lombok, s pálma           díszlik épp.   Szegény otthonok ékszere, ez a szigorú tél jele           el?re küldi           névjegyét…   [… Tovább]

    Ne hordj a tenyereden, félek, hogy leesem…Csak csomagoljálmaidba, s rám találsz, ha keresel.Éjszaka sátrábanegyütt leszünk, csendben kacsint ránk a Hold, settenked? szell? harmatcsepp-lepelben messzire száll, s majd vigyáznak ránk a csillagok…  

– ELIZA BIAGINI kortárs olasz költ?n? verse nyomán –   A születésnapomon megosztom önmagammal, a másik énemmel ?t, aki a múltból érkezik. Így ugrálunk el?re-vissza a nap folyamán, minden megnyúlik, összesz?kül, változó méretek, hajhossz, magasság, az emlékek ?rült bolhapiaca, csereberéje [… Tovább]

  A kés m?vészetét magyarázta egy nonszenszbe öltözött ablakkeretnek. A körvonalak odakint vártak, vasláncokról csüngtek alá a percek. Lemezjátszó-t? lett a kés, halott sláger a négy fal, úgy mondott új semmit a korábbi semminek, mint aki zöld igazságokról vall.