KKovácsKároly : A semmi határán

A kegyetlen marcona vicsorog rám!
-A kezemet hagyd,a lelkemet nem adom!
Van még fogódzóm talán.

 

 

A kegyetlen marcona vicsorog rám!

-A kezemet hagyd, a lelkemet nem adom!

Van még fogódzóm talán.

Szemed fénye lelkembe mar!

Kezünk görcse egybefonva,

lényünk létünk még maradni akar.

Szelíden, kegyetlen utakat jártan.

Könny?n már, keservek s vészek után,

egy Rómeóvá s Júliává váltan.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.30. @ 18:07 :: KKovácsKároly
Szerző KKovácsKároly 29 Írás
A valódi nevem Kovács Károly, bár gondolkodtam azon, talán valami feltűnőbb név menőbb lenne de... Egy majdnem épkézláb ötletem volt, ami a két regénykém szereplőinek nevéből;Ginseng Titusz lett volna, csakhogy a nevetéstől nem tudtam leírni, hát maradtam a réginél. Olyasminek, hogy hol lakom, és hogy ennyi, meg ennyi éves vagyok, azt hiszem semmi jelentősége. Talán úgy jellemezhetném magam, hogy egymástól jó messze lévő két énem próbál betűkkel zsonglőrködni e helyen, bár időnként összetalálkoznak, de mégis... A gondolatot a forma fölé helyező, és a bolondozós betűvető írásai találhatók itt türelmes embereknek.