Vogl Anikó : Kirándulunk Gerg?vel

 

Látod-e, Gerg?? Nézd csak a tájat!
Zöld, üde kincsek minket is várnak.
Szép, piros alma: tedd be a zsákba,
Jó falat az, míg nyugszik a lábad.

Árad a napfény sárga virága,
Víg kacagást hoz most a világra.
Indul a mozdony, szürke a füstje,
Festi a fákat kormos ezüstre.

Barna az ösvény, h?s ez az erd?,
Zúgnak a nagy fák. Hallod-e, Gerg??
Mókus a magvat rágja az ágon,
Gy?jti a nektárt méh a virágon.

Vadmalac iszkol, hívja mamáját,
Szarvas a réten b?völi párját.
Törzsön a doktor: zöld hasú harkály,
Kis süni alszik h?s bokor alján.

Szedjük a lábunk, fel, fel a dombra,
Megpihenünk ott: két piros orca.
Csüccs le a f?be, itt van az alma,
B?vös az erd? nagy birodalma.

Szállnak a felh?k, libben a lepke,
Széles az égbolt, ránk telepedne.
Minden oly békés, táncol a lelkünk,
Lágyan a nap süt, parttalan kedvünk.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:24 :: Vogl Anikó
Szerző Vogl Anikó 111 Írás
1978. október 24-én születtem Budapesten. Nagyon szeretem az irodalmat, a zenét és a természetet, közel áll hozzám a buddhista szemléletmód. Angol nyelvtanárként, angol szakos bölcsészként valamint szakfordító-tolmácsként diplomáztam. 2006. utolsó előtti napján megszületett Gergő fiam, akivel nem unalmas az élet! :-) Jelenleg angolt tanítok.