Ólmos ?szben es?-ütötten állok,
csupa baj, csupa seb ballonkabátok
hátára hálókat folynak a vizek.
Magyarok, én már bennetek sem hiszek!
Csonka az ország és csonkák a mez?k.
Elszorul a torok köhögés el?tt,
hogy magunkat elfelejtsük valahol,
lesz-e elég rövid, lesz-e elég bor?
Könny? lenne – szemek fehérje véres –
így felejteni, de nem dics?séges,
ha a trikolort alkoholba mártják.
Szeretni téged, hazám – kiút nincs más:
csak pinceg?zös valahova-vágyás
lengeti dühöm szennyes lobogóját.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.10. @ 05:56 :: Csillag Tamás
