Csillag Endre : A Meszenán*

Valami a “zsengék” közül

 

A szelek utcáján koppan a léptem,

 

Büszke hó-csillagoktól ragyog ruhám,

Hercegi dísz ez, szemedből láttam,

Mikor elváltam tőled édes Zsuzsám.

 

Északról vág a szél arcomba dús havat,

Belül még melegít karja ölelése,

Sehol egy lélek a fagyos fák alatt,

Tenyeremben izzik keble remegése.

 

Kastélyom ásatag kapuja csapódgat,

Függönye mögül valaki rám nézett,

Házinénink volt az, nem a belső szolga,

Nem is palota ez, hanem csak albérlet.

 

Valaha más volt ő: hentesné-asszonyság,

Aki nem olyan rég szebb időket látott,

Amikor szavára inas, segéd ugrott,

És ő kolbászrőffel mérte a világot.

 

Holnap megint nap lesz, öreg már az este,

Hadd jöjjön szememre elvarázsló álom,

Magamat megint csak, a te kék szemedben,

Erősnek és nagynak, főhercegnek látom.

 

*Meszena: óvárosi utca Debrecenben

 

Legutóbb szerkesztette - Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 140 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.