Csendből építettél hegyeket,
most alattad hallgatnak
a szétzúzott kövek.
Könnypocsolyában fuldoklik a nap,
és én lépek, megyek, kapaszkodom,
kezemben szétporlad a múlt.
És én csak csúszok, zuhanok,
szárnyatlan repülök nélküled.
Álmodok sohaveled pillanatokat,
hisz fenn a magasban nincs már idő
elszakítva a köldökzsinórt
lentől távolodva megszűnik a világ zaja.
Hamis dalt dudorászik a fehérarcú hold,
szakad bennem a lélegzet.
Istenem, most segíts!
Vagy soha…
Hiába kiáltok, keresem a reményt,
felrobbant csillagok égetik szemem,
hangomat nem viszik a csendhegyek,
megrekednek valahol az örvénylő porban.
Félek elveszek lábnyomomba lépve
önmagam némaságában.
Rácsok, falak, folyók, óceánok vesznek körbe,
nincs part, nincs híd,
mezítláb keresem csupasz létem,
de csak megcsorbult fájdalmak
szilánkjaiba lépek.
Tenyeremen sorsom, kanyarodik rajta az út,
félbeszakadt álmok, a vonal halványul.
Meghajolnak sírva a fák,
águkba kapaszkodva integet a tova-szél.
Sírni volna jó, majd egy nagyot nevetni,
a világ közepére állni és ájulásig üvölteni,
befoltozni a megrepedt kék eget,
tüzet gyújtani, hatalmasat, lopni sárga fényeket,
lélegezve visszagömbölyödni anyám méhébe,
szivárványt álmodni apám mosolyával,
és istentelenül újra születni.
Mondd, a világ melyik sarkában árvult el
a két kezem közé gyűrt igaz hitem.
Miért kell ezerszer ártatlanul bűnbe esni,
kegyelemmel foganni meg,
elvetélni fájdalommal
templom kertek árnyékában,
hogy egyszer megszületve talmi fényben
rám hazudott ünneplőbe öltöztesd fel
koldusoddá lett szívem.
És közben te kincseket lopsz,
álmokat rejtesz a felhők mögé,
mondd hányszor…
Mondd már Istenem!
Elfáradtam ebben a harcban,
a világ lövészárka mellett hagytam
szívemből egy dobbanást.
Békétlen harangokat kongat a hollószárnyú est,
telet roppantva, nyarat jajdulva betakargat.
Barna ősz haldoklik bennem,
zöld tavasz menekül szemhéjam alá.
Leomlottak a zorddá nőtt hegyek,
nincs már visszaút,
csak szavak, betűk, hangok…
Csendre fekszik most a lelkem,
Istenem, már ne keress,
hisz ma sem voltál itt velem.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:09 :: Szilágyi Hajni - Lumen
